Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Takács Frigyes: Vadászat a Csallóközben
Vadászat a Csallóközben Takács Frigyes Egy vadásztörténelmi vizsgálódás nem lehet teljes a vizsgált régió föld- és vízrajzi helyzetének, társadalmi és gazdasági múltjának a figyelembe vétele nélkül. Európa legnagyobb szigete, a Csallóköz (csaló-köz), mint a név egyik mondákból vett eredete is mutatja, nem volt egy stabil felszíni elrendezéssel bíró terület. Jellemző volt rá a sok víz, a mocsarak, ingoványok, nádasok vagy nagy kiterjedésű legelők. A magasabb helyeken megtalálhatók voltak a kevés számú, de annál termékenyebb mezőgazdasági területek és az árterületeket erdők szegélyezték. Állandó stabil biotópról nem lehetett beszélni, mert a nagyjából 100 km hosszú és 30 km széles sziget felszínét az őt körülfogó Duna rendszeresen — általában évente egyszer alaposan átrendezte. Ami pedig a Csallóköz sziget nevének történelmi eredetét illeti a legelfogadhatóbbat egy az árvédekezés történetéről írt könyvből merítettem. Mint az 1650 körül rajzolt csallóközi hadi térképe mutatja, a Pozsonynál két ágra szakadó Duna a késői középkorig úgy az északi, mint pedig a déli ágban is nagy vízmennyiséget szállító a medret öntisztítani képes, nagy folyássebességgel rendelkező különálló folyó volt, egészen a Komárom után található újracsatlakozási pontig. Csallóköz déli határát képező Duna-ág Ortvay vízrajzában az 1237. évben említett Korous Duna, a csallóköziek Oreg-Dunája. Azt hogy az Oreg- Duna a múltban sem volt valami szelíd folyam, azt bátran feltételezhetjük arról, ahogy a későbbiek folyamán is viselkedett. Az Oreg-Dunából Pozsonynál vált ki az 1230-ban Chyllounak, 1165-, 1311-, 1341-, 1370-, 1373- még 1429-ben is Challounak írt északi ág, ami később a Csalló vize Duna-ágra magyarosodott. A csallóközi ember a Csalló vizét nemes egyszerűséggel csak Kis-Dunának nevezte. Ez a név a jele annak, hogy a Kis-Duna valaha az Oreg-Dunának méltó hajózható ága volt. És az is volt mindaddig, míg Pozsonynál a két ág szétválásánál az emberi kéz nem eszközölt a medrében korrekciókat. A mohácsi vész (1526) utáni időkben már a Csalló név is kiment a divatból, a hivatalos iratok az északi Duna ágat Érsekújvári-Dunának, a nép Kis-Dunának nevezi. A melodikusán hangzó Csalló név sem veszett el! A több mint félezer éves múlttal a háta mögött a név nem kisebb tiszteletet kapott, minthogy a Kas- és Nagy-Duna két ága közti
