Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Unti Mária: Szerencsés Magdolna: Nyékvárkony. Mesél a szülőföld (könyvismertetés)
Szerencsés Magdolna: Nyékvárkony. Mesél a szülőföld észak-kaliforniai Portola Valley városban a magyar alapítású Szent István Bencés Kolostorban, Horváth Piusz bencés szerzetes közreműködésével könyv formájában megjelent. A könyvet a családtagokon kívül Magdi is megkapta, s mint hiteles forrást idézi. A faluból Pista bácsival egyidőben négyen kaptak behívót. Közös fotó is megörökíti őket, nevükkel együtt. Négyük közül kettő tért haza sebesülten, kettő pedig elesett a harcokban. A napló tapinthatóvá teszi a háború szörnyűségeit, a kiszolgáltatottságot, sok esetben a reménytelenséget, de az egymás iránti felelősségvállalást, segítőkészséget is. Az I. világháború befejeztével a cseh katonaság a Csallóközt is elfoglalta, s a trianoni békediktátum alapján a Csallóköz százezer lélekszámú magyar lakossága a Csehszlovák Köztársasághoz került, és kisebbségi sorsra jutott. A kilátástalanságot, a földreform következményeit a két falura vetítve ismerjük meg. 1940-ben Nyéket és Várkonyt egyesítették. Az egyesített község neve Nyékvárkony, lakóinak száma: 1737 fő. 1945-ben a magyarságot megfosztják minden jogától. Bezárják a magyar iskolát Nyékvárkonyban is. Európában véget ért a II. világháború. A csehszlovákiai magyarokra a hírhedt kassai kormányprogram életbe léptetésével a jogfosztottság, kitelepítés és üldöztetés várt. A névvel jelölt személyes veszteségek, tragédiák leírása teszi átélhetővé a történelmet, s hitelessé az emlékezést. Az események alakulását jól példázza a nyékvárkonyi 1945. március 15-i ünnepség levéltári anyagban fennmaradt forgatókönyve, amelyet a „Hungarizmus győzelmének jegyében, soha nem látott pompával, kitűnő rendezésben” Szálasi Ferenc dicsőítésével rendeztek. A következő fejezetben - Kitelepítés, deportálás - minden nyékvárkonyi család érintett. Igaz, hogy Nyékvárkonyon nem valósult meg a Magyarországra történő áttelepítés, de a névjegyzék elkészült (a magyar neveket is lehetőség szerint szlovákra átírva). A csehországi deportálás: „... 1945-ben a felszabadulás után a csehszlovák kormány intézkedéseket tett annak érdekében, hogy az ellenségesnek tartott (ún. kollaboráns) német és magyar nemzetiségű lakosokat kitelepítse az országból. Községünkben 1946. december 14—16. között ezen akció keretében 42 családot kitelepítettek, elvitték őket Csehországba. Összesen kb. 150-180 főt. Az akkori rendszer úgy állította be, hogy önként jelentkeztek a kitelepített német családok helyére. A valóság azonban az volt, hogy a kitelepítés előtti napokban a katonaság körbezárta a községet, hogy senki se tudjon elmenni. Az elhurcolt családok mezőgazdasági munkát végeztek Csehországban, az akkor még meglévő nagygazdáknál... 1948. február 28-án az új Gottwald-kormány határozata értelmében a
