Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Nagy Iván: A Karcsa helynév eredete és lehetséges etimológiái
A Karcsa helynév eredete és lehetséges etimológiái lomkarcsa stb. Az ilyen típusú helynevek a Pozsony megyei Karcsúk közvetlen környezetéből máshol is kimutathatók. Hasonlóak a Patonyok (Előpatony, Dióspatony, Förgepatony (ma Diósfirgepatony), Benkepatony, Csécsénypatony, Felsőpatony és Mihálypatony (ma Mihályfa)), valamint az Étefalvak (Pódaéte (ma Pódafa), Csenkeszfalva (ma Csenkeszfa), Beneéte, Hegyéte, Été, és Balázséte (ma Balázsfaj). Nyilvánvaló, hogy ez a névforma e nevek valamiféle összetartozására utal, hasonlóan, mint a már emlegetett mesterségnevek. Ez a névszociológiailag kimutatható kapcsolat az emlegetett falvak (Karcsúk, Patonyok, Éték) településszerkezetében is kimutatható, és az ún. őrségi és göcseji szeres, szeges településszerkezetéhez hasonlítható. Ez a szerkezet aprófalvas összetételű, a kis telepek közel vannak egymáshoz. Éték között napjainkban is van olyan hely, ahol egy 200 méteres sugarú körben három temető is található. Okleveles adatok alapján az is valószínűsíthető, hogy a Dunaszerdahely közvetlen közelében található két másik településrendszer, Abony és Tejed is hasonló szerkezettel bírhatott.68 Felvethető tehát a kérdés: miben rejlik e falvak neveinek - és településszerkezeteinek - összetartozásának lényege? 68 Nagy-, Sik-, Csőit-, Pilát- és Csukárabony valamint Elő-, Kis-, Öllé-, Moll-, Csatt-, Lidér-, Majsa-, Anda- és Bazsótejed. 69 „A telep rendesen az első, vagy a legszámosabb családtól kaphatta nevét, innen a tiszta tulajdonneves községeken kívül a feltűnően fa, falva, háza stb. elnevezésű s ma is csak néhány rokon családtól megült község. Hogy földközösségben élteik, azt okleveles adatok sokszorosan igazolják, elég legyen csak a légi és patonyi udvarnokok, vagy a kercsai jobbágyfiúk fentebb közölt eseteire hivatkoznunk. Ha azután, a község népe elszaporodott s a számukra kijelölt és szorosan megszabott határ szűknek bizonyult, a lakosság egy részét új földre telepítették s az új telep gyakran a régi nevet kapta, valamely megkülönböztető jelzővel, innen a szintén feltűnően gyakori egynevü község. Lehet azonban, hogy az egynevü és egymással szomszédos határú községek már az első megüléskor külön közigazgatási egységekként alakultak - sőt az egyes községeken belül a rokonnevü családok csomóban különálló háztelepei ugyanazon közös községnevet kapták, amire a Karcsúknál látunk példát - de annyi bizonyosnak látszik, hogy ez a szétosztódás legalább sok esetben már Vizsgálódásom kiindulási pontja az, hogy az említett települések nevei (Patony, Été, Abony, Tejed) bizonyíthatóan személynév eredetűek, ami a települések lakóinak közös származására, nagycsaládi, nemzetségi, tehát valódi, vagy feltételezett nexus viszonyukra utalhatnak. A mai etnológia ezt úgy fogalmazza meg, hogy ezek a nevek e falvak lakóinak közös etnicitására, tehát feltételezett közös származásuk tudatára utalnak. Minderre Bátky Zsigmond már 1918-ban felhívta a figyelmet.69 Egyértelműnek tűnik tehát, hogy a Karcsa településnevek is ebbe
