Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)

Nagy Iván: A Karcsa helynév eredete és lehetséges etimológiái

Mgr. Nagy Iván

adással jöttek létre, e településnév típus magyar nyelvű szociológiai csoporttal lehet kapcsolatban.67

67 Tóth 2014: 79

A Karcsa helynév névadóinak nyelvi közegére szélesebb környezetének névszociológiai beágyazottságából is következtethetünk. A személyneves eredetű neveken kívül más helynévtípusok és nyelvi elemek is utalhatnak magyar nyelvi közegben létrejött helynevekre, tehát magyar névadókra. Ilyen vizsgálat alapját képezheti az az adatbázis, amelyben Makkai László az egész Csallóköz névrendszerét tipológiai vizsgálat alá vetette. Ebben az adatbázisban 64 % személyneves településnév mellett az ún. törzsi helynevek (6 %) is kétségtelenül magyar nyelvi közegre utalhatnak. Ugyancsak magyar névadókra utalnak a környezetre utaló, magyar nyelvű megnevezések is: pl. Szúnyogdi {Zunyogd, 1341), Nádasd (Nadast 1250), stb.. Ide tartoznak a magyarul megnevezett foglalkozásra, tevékenységre utaló helynevek pl.: Tárnok (Tárnuk, 1275), Vámosfalu {Vamus 1268), Vásárát {Vasárut 1235), Szerdahely {Syridahel 1256), Csütörtök {Cheturtukheil, 1254), stb., valamint a magyarul megnevezett egyházi eredetű helynevek is: Püspöki {Puspuk, 1256), Szentmihályfa {Zentmihalfalwa 1462), stb. Találunk persze integrált helynevet: pl.: Keszölcés {Kezthelc, 1297), de ezek aránya nagyon kicsi.

Itt találkozunk azzal a problémával, amelyre Kristó után Hoffmann hívta fel a figyelmet: a helységnév akkor is magyar névadókra utal, ha a helynév etimonja végső soron szláv eredetű. Itt leginkább a szláv eredetű személynevek kérdésére kell gondolnunk (Radvány, Vők stb.), amelyek ugyan valóban szláv eredetűek, de alaki megjelenésük (puszta személynevek) - ahogy már fennebb utaltam rá - magyar névadókra utalnak.

Mindezek alapján a Makkay által elemzett 140 településnév között szinte alig találunk szláv, német vagy török névadókra utaló adatot.

Névszociológiai elemzésünk első felét úgy zárhatjuk le tehát: annak a valószínűsége, hogy a Karcsa helynév magyar nyelvi közegben jött létre, feltűnően magas. Erre utal a személyhez köthető településnevek nagy hányada, valamint a többi településnév-típus döntő többségének magyar nyelvi eredete is.

Ugyancsak névszociológiai olvasata lehet a formai elemzésünkkor bemutatott előtag + Karcsa helynévformának is: Amadékarcsa, Damazérkarcsa, Egyházkarcsa, Erdőhátkarcsa, Etrekarcsa, Göncölkarcsa, Királyfiakarcsa, Kulcsárkarcsa, Mórockarcsa, Pinkekarcsa, Síposkarcsa és Solymoskarcsa. Az oklevelekben az általánosan ismert 12 Karcsán kívül természetesen mások is előfordulnak: Bartalkarcsa, Temp-