Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Nagy Iván: A Karcsa helynév eredete és lehetséges etimológiái
A Karcsa helynév eredete és lehetséges etimológiái A nyelvészek számos olyan helynévtípust el tudnak különíteni, amelyek névszociológiai szempontból vizsgálhatók: pl. természeti és a mesterséges nevek (különféle helynévtípusok), valamint a foglalkozásra (Besenyő, Ács) és népcsoportokra (Megyer, Kér, Tóti, Csehi) utaló helynevek.61 Ide tartozik annak a kérdésnek a megítélése is, hogy egyéni névadásról, vagy netán közösségi névadásról van szó.62 61 Tóth 2017: 35 62 Hoffmann-Tóth 2016:10 63 Hoffmann-Tóth 2016:11 64 Hoffmann-Tóth 2016: 9 65 Tóth 2017: 82-98 66 Nagy Iván 2017 A nyelvi közeg, mint a névszociológiai csoportra utaló tényező vizsgálódásunk szempontjából is nagyon nagy jelentőséggel bír, mert bizonyos típusú helynevek magyar nyelvi közeghez köthetők.63 Itt az ún. személyneves településneveknek van a legnagyobb szerepe, amelyekről a kutatók a legtöbbet tudni vélik.64 A magyar nyelvészek szerint a személyneves települések, és ezen belül a puszta személyneves települések létrejötte dominánsan magyar nyelvi közeghez köthető. Ezt a helynévtípust kronológiailag leginkább a kalandozások utáni időhöz és az új állam, a királyság kialakulásának korához, tehát az Árpád-korhoz kötötték.65 Következésképpen a személyneves településnévben a birtoklás és a birtokos kifejeződését látták, és a névadás folyamatában az ún. egyéni névadás gyakorlatát vélték megnyilvánulni. Korábbi kutatásaim alapján úgy vélem azonban, hogy a puszta személyneves településnevek létrejöttének időszakát nem lehet csak az Árpád-korra leszűkíteni, azok korábban, közvetlenül a honfoglalás után is létrejöhettek, ám akkor az adott személynév még nem a birtokos személyt jelölhette, hanem egy embercsoport vezetőjét. Ebben az esetben tehát egyfajta vélt, vagy valós etnikai-, vagy nexusviszony rejtőzik a háttérben. Mindennek az oka az a tény, hogy a nomád csoportok működésében a területi elv nem játszott szerepet.66 Ilyen esetben nem feltétlenül egyéni névadásról beszélhetünk, hanem - a törzsi helynevekhez hasonló - a közösségi névadás is szóba jöhet. Következtetésünkkor azonban megjegyezni szükséges: függetlenül attól, hogy a puszta személynév egy embercsoport vezetőjére, vagy egy birtokosra utal, ez a településnév típus magyar nyelvi közeghez köthető. Következésképpen az is mindegy, hogy a puszta személyneves településnevek egyéni, vagy közösségi név
