Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Nagy Iván: A Karcsa helynév eredete és lehetséges etimológiái
A Karcsa helynév eredete és lehetséges etimológiái mélyekről nevezték el.54 Magam Bátky példái mellé - a Karcsa településrendszerből és közvetlenül mellőle, Dercsikáról - két újabb példát kívánok felhozni. Az egyik a már emlegetett Bárcs víznév, amely a Bár személynév -cs kicsinyítőképzős változata. Ezzel nincs egyedül a Csallóközben, a Megyercs településnév hasonló szerkezetű. Egy másik folyónév a Karcsákkal közvetlenül érintkező dercsikai Megyer-ág. Ez a víznév rendkívül érdekes következtetésekre ad lehetőséget: a Megyer tulajdonnév a legritkább esetben személynév, ez a tulajdonnév kizárólag törzsnévként él! Úgy tűnik tehát, hogy a vizeket számos esetben valóban személyekről, de akár csoportokról (megyer = törzsnév) nevezték el. Bátky szerint a halászóhelyek birtokosait jelölték ezzel a módszerrel. A Megyer-ág folyónév azonban, amely törzsi eredetű, azt a lehetőséget is felvetheti, hogy ezek a folyónevek a halászáson kívül más gazdálkodási formára (itatás, folyóparti legeltetés stb.) is utalhatnak. Következésképpen a folyónév és a településnév kapcsolata arra a személyre, vagy csoportra utalhat, amely a folyó mellett gazdálkodott és az azonos nevű településen élt. 54 „Hogy patakokat, különösen halászóvizeket, amelyeiket örökösödéskor éppen úgy szétosztottak, mint a földeket, lápokat, tavakat stb. birtokosaikról neveznek el, éppen Csallóközben közönséges. íme néhány ilyen példa: Atakur-, Buldur-, Császta-, Imár-,. Korszán-, Tormás- és Karcsa (pataka). Hogy a Karcsa ( = törökül sólyom) személynév, s hogy ettől kapta nevét a tizenkét csallóközi Karcsa falu s a Karcsa ér (ugyanígy Bodrogközben is), tudott dolog.” (Bátky Zsigmond, 1926:123) 55 Püspöki Nagy 1989 Úgy vélem tehát, hogy a Karcsa helynév esetében nem a folyóvízről nevezték el a települést, hanem arról az embercsoportról, vagy annak vezetőjéről, aki az adott településen élt, és a folyó mellett gazdálkodott, nevezték el a folyóvizet és a települést! Jelen dolgozat e részében a néprajzkutatás adataira hivatkoztam, ezért ki kell térni Hoffmann István felhívására, aki megfelelő mértékletességre és távolságtartásra int a tudományágak együttműködése terén. Továbbá e kérdés megítélésének a régióban (a Csallóközben) rendkívüli jelentősége van, hiszen Püspöki Nagy Péter történész például éppen a „Csallóköz” földrajzi és közigazgatási egység nevének eredetét magyarázza a Csalló folyó személyneves eredetével.55 Következésképpen különösen fontos, hogy ennek a kérdésnek a vizsgálatát rendkívüli odafigyeléssel végezzük, és a legapróbb részletekig vegyük figyelembe a magyar nyelvészet ilyen irányú megállapításait. Benkő Lóránd úgy vélte, hogy a víznevek személynévi eredeztetése nem látszik indokoltnak, de ezt főleg a nagyobb vizekre
