Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)

Nagy Iván: Törzsi eredetű helyneveink vitatott kérdései

Nagy Ivan

Torzsi eredetu helynevek a Karpat-medenceben (Nagy Ivan)

A korai nomadallam adoztatasi formajarol semmit sem tudunk. A magyar katonai megszallas valddi formajat sem ismcrjuk, csak azt tudjuk, hogy tobb szakaszban zajlott, es 900-ban mar lezartnak tekintheto (Kristo 1996:140). Uj szempontjaink szerint az az idointervallum, amelyben e telepiilesnevek egy resze letrejohetett, akar a 10. szazad elso felere, sot, legelejere is kiterjesztheto. Ne feledjiik! Ez az idoszak eppen egybeesik a honfoglalas kori torzsszervezet viragkoraval. Kesobb a tdrzsszervezet fokozatosan elvesztette katonai/politikai jelentoseget, es a megrendito veresegek hatasara a 10. szazad kozepere teljesen szeteshetett. Kovetkezeskeppen az „eredeti”, olvasatukban katonai- politikai jelleg menten letrejott helynevek csak addig johettek letre, amig a torzsek katonai jellege megvolt - vagyis legkesobb a 10. szazad kozepeig.

A torzsi helynevek egy reszenek nagyon korai letrejottere utal az az oklevel is, ahol szent Istvan mar 1002-ben elajandekozott ket Ker es egy Keszi nevu telepiilest (Kristo 1977:213). Kovetkezeskeppen e torzsi helyneveknek nagyon koran kellett kialakulnia, mert all. szazad elejen mar semmi