Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)
Nagy Iván: Törzsi eredetű helyneveink vitatott kérdései
Torzsi eredetu helyneveink vitatott kerdesei mas nem utalt a foldmuves lakossag es a szegmentaris csoportok kapcsolatara. Neviik megis megmaradt - annak ellenere, hogy erre az idore a telepiileseknek mar csak valamilyen beszolgaltato (foldmuves/pasztorkodo) lakossaga volt. Az „eredeti” torzsi helynevek letrejotte tehat nagyon korai idokre mutathat. Feltetelezheto, hogy a szegmentaris torzsi csoportok - a meg sikeres katonai vallalkozasok idejen - a szimbidzis folyaman allando teli szallaskent hasznaltak a meglevo foldmuves telepeket, amelyeknek lakossagat adoztattak es akar katonai szolgalatra is kenyszeritettek. Amelyik szegmentaris torzsi csoport szimbiozist alakitott ki az adott telepiilessel (teli szallasnak hasznalta, lakosait adoztatta, esetenkent katonai szolgalatra kenyszeritette), annak a nevet kapta meg. A meghodftott, letelepiilt eletmodot folytato nemzetsegeket a sajat tarsadalmuk reszenek tekintettek. Valdjaban ez a tarsadalmi struktura a tiirk tipusu nomadallam tarsadalmanak (bodun) a megvalositasa (Vasary 1983:206).3 5 Sot, ugyanennek a tarsadalmi srtukturanak a - szinte torvenyszeru - kovetkezmenye a nomadok eletmodbeli asszimilacioja is, ami a magyarok eseteben a 10. szazad kozepen, a hadjaratok valsagba jutasaval vette kezdetet (Vasary 1983:206). 6 A ket Udvarnok kozott talalhato Keszi-dulo eseteben felmerulhet a szemelynev eredet is, igy a kerdes tovabb vizsgalando. Modelliink szerint valoszinuleg joval tobb „eredeti” torzsi helynev johetett letre, mint amit ma ismeriink, am soknak nyom nelkiil eltunhetett a neve meg a 10-11. szazad folyaman (Mesterhazy 1980:53). Egyesck akar vissza is vehettek korabbi neviiket, mig masoknak valamilyen dominans szemely, vagy nemzetseg lett a kesobbi nevadoja. Mivel ezt a temat itt nines modomban teljes egeszeben kifejteni, annyit jegyzek csak meg, hogy az vccx.puszta szemelynevetviselo helynevek egy reszenek kialakulasa is kapcsolatban lehet tehat az altalam feltetelezett modellel. A felreertesek elkeriilese vegett ismetelten hangsulyozom, hogy munkamban elsosorban a Kristo Gyula altal „eredeti, elsodleges”, sajat ertelmezesemben katonai-politikai jellegu torzsi helynevek lehetseges kialakulasarol beszeltem. Valoszinuleg szamos torzsi helynev jott letre joval kesobb is es mas modon is, feltetelezhetoen a Kristo Gyula altal kidolgozott modell szerint is. Erre mutatott ra Racz Anita is 2006-os tanulmanyaban (Racz 2006). Am ezek a helynevek mar nem a torzsek katonai-politikaijellegenek, hanem a torzsek etnikai jellegenek kovetkezmenyekent jottek letre! Vegezetiil sziiksegesnek tartom megjegyezni, hogy a Dunaszerdahely kornyeki torzsi helynevek bokorszeru elhelyezkedese, valamint Nyekvarkony sajatos osszetetele valoszinusiti a katonai-politikai jellegu eredetet.5 6 Ebbol kovetkezoen letrejottiik idopontja - az altalunk felvazolt modell szerint - a 10. szazad legelejere, vagy akar a 9. szazad vegere is teheto.
