Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)
Nagy Iván: Törzsi eredetű helyneveink vitatott kérdései
Torzsi eredetu helyneveink vitatott kerdesei ciokba kezdtek, vagy akar ugy is, hogy a teljes torzsszovetseg reszt vett valamilyen vallalkozasban. Ilyen katonai szervezettsegre tokeletes parhuzamot talalunk a Mongol-Altaj kazakjai kozott, akiknek nemzetsegcsoportjai egymassal teriiletileg dsszekeveredve tartjak fenn katonai egysegeiket. Visszaterve a honfoglalo magyar torzsekre — az oslakossaggal kialaki'tott szoros egyuttelesiikre valo tekintettel, valamint a korabbi, a sztyeppei nomad birodalmakban szerzett tapasztalataik alapjan - nem zarhato ki az sem, hogy a csapatokat az oslakossag emberallomanyabol toltottek fel. Erre utalhat az augsburgi iitkozettel kapcsolatos forras is, amely szerint „a magyarok kozul egyesek a tobbieket korbacsokkalfenyegetve osztokeltek a hare megvivdsdra”(Kristo 2007:63). A 6. vitatott kerdesre (Meddig letezett a magyar tdrzsszervezet?) valdjaban mar megadtuk a valaszt. A tdrzsszervezet katonai-politikai jellegenek viragkora a kozvetleniil a honfoglalast koveto idoszakra teheto, az egeszen a 910-es evek masodik feletol bekovetkezo valsagig (Kristo 2007:83). Ezt kovetoen addig szamolhattunk a katonai-politikai jelleggel, amig a kalandozasok viszonylag sikeresek voltak, azonban a jelentos vesztesegek hatasara ez a jelleg megszunt. Az egyes regiokban uj politikai-katonai csoportosulasok alakultak ki, amelyeknek mar ujra teriileti jellegiik is volt. A regi torzsi tudat etnikai jellege az etnohierarchian hatterbe szorult, ugyanakkor sokaig - akar a 11. es 12. szazadig is — fennmaradhatott! A legfontosabb kovetkeztetesek a 7. kerdeskort erintik (Torzsi eredetu telepiileseink kialakulasanak modja es ideje). Miutan a regeszet adatait egyelore nem vehetjuk figyelembe (Balint 2006:313-314), kovetkezteteseink (uj kiindulopontjainkbol kovetkezoen) csak az irott forrasokra es az dsszehasonli'to kutatasokra tamaszkodhatnak. Elso szempontunk (hogy nem jottek letre torzsi teriiletek) eleve kizarjak azt a modot, hogy a korabbi torzsi teriilettol eltero, telepitett katonai elemrol lenne szo. Masodik alh'tasunk az oslakossag es a megszallo magyar katonai elem nagyon korai szimbidzisarol pedig arra hivjak fel a figyelmet: a torzsi helynevek letrejohettek ugy is, hogy a szegmentarissa vald torzsek egy korabban is meglevo telepiilesrendszert foglaltak el.Tehat egy-egy szegmentaris csoport egy-egy telepulest szallhatott meg, vagy biztosithatott katonailag. Ebben az esetben nem uj telepiilesek jottek letre, hanem meglevo telepuleseket hasznaltak fel katonai vagy gazdalkodasi okok miatt. Valojaban e teli szallasok nyertek el egy-egy szegmentaris csoport nevet. A torzsek altalunk feltetelezett szegmentaris jellegebol konnyen kovetkezhet a torzsnevek viszonylagos szetszortsaga is! A Dunaszerdahelyhez nagyon kozeli Nyekvarkony, regebbi neven Varkonynyek neve is arra utalhat, hogy a kozvetleniil Varkony telepules mellett letrejott Nyek egy korabban meglevo telepules mellett, szinte vele osszenove jott letre. A Varkony helynev ugyanis elfogadottan a korabbi avar lakossagra utal (Kristo-Makk-Szegfu 1973:23).