Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)

Nagy Iván: Törzsi eredetű helyneveink vitatott kérdései

Torzsi eredetu helyneveink vitatott kerdesei ciokba kezdtek, vagy akar ugy is, hogy a teljes torzsszovetseg reszt vett vala­­milyen vallalkozasban. Ilyen katonai szervezettsegre tokeletes parhuzamot talalunk a Mongol-Altaj kazakjai kozott, akiknek nemzetsegcsoportjai egy­­massal teriiletileg dsszekeveredve tartjak fenn katonai egysegeiket. Vissza­­terve a honfoglalo magyar torzsekre — az oslakossaggal kialaki'tott szoros egyuttelesiikre valo tekintettel, valamint a korabbi, a sztyeppei nomad biro­­dalmakban szerzett tapasztalataik alapjan - nem zarhato ki az sem, hogy a csapatokat az oslakossag emberallomanyabol toltottek fel. Erre utalhat az augsburgi iitkozettel kapcsolatos forras is, amely szerint „a magyarok kozul egyesek a tobbieket korbacsokkalfenyegetve osztokeltek a hare megvivdsdra”(Kristo 2007:63). A 6. vitatott kerdesre (Meddig letezett a magyar tdrzsszervezet?) valdja­­ban mar megadtuk a valaszt. A tdrzsszervezet katonai-politikai jellegenek vi­­ragkora a kozvetleniil a honfoglalast koveto idoszakra teheto, az egeszen a 910-es evek masodik feletol bekovetkezo valsagig (Kristo 2007:83). Ezt ko­­vetoen addig szamolhattunk a katonai-politikai jelleggel, amig a kalandoza­­sok viszonylag sikeresek voltak, azonban a jelentos vesztesegek hatasara ez a jelleg megszunt. Az egyes regiokban uj politikai-katonai csoportosulasok alakultak ki, amelyeknek mar ujra teriileti jellegiik is volt. A regi torzsi tudat etnikai jellege az etnohierarchian hatterbe szorult, ugyanakkor sokaig - akar a 11. es 12. szazadig is — fennmaradhatott! A legfontosabb kovetkeztetesek a 7. kerdeskort erintik (Torzsi eredetu te­­lepiileseink kialakulasanak modja es ideje). Miutan a regeszet adatait egyelore nem vehetjuk figyelembe (Balint 2006:313-314), kovetkezteteseink (uj kiin­­dulopontjainkbol kovetkezoen) csak az irott forrasokra es az dsszehasonli'to kutatasokra tamaszkodhatnak. Elso szempontunk (hogy nem jottek letre tor­­zsi teriiletek) eleve kizarjak azt a modot, hogy a korabbi torzsi teriilettol eltero, telepitett katonai elemrol lenne szo. Masodik alh'tasunk az oslakossag es a meg­­szallo magyar katonai elem nagyon korai szimbidzisarol pedig arra hivjak fel a figyelmet: a torzsi helynevek letrejohettek ugy is, hogy a szegmentarissa vald torzsek egy korabban is meglevo telepiilesrendszert foglaltak el.Tehat egy-egy szegmentaris csoport egy-egy telepulest szallhatott meg, vagy biztosithatott katonailag. Ebben az esetben nem uj telepiilesek jottek letre, hanem meglevo telepuleseket hasznaltak fel katonai vagy gazdalkodasi okok miatt. Valojaban e teli szallasok nyertek el egy-egy szegmentaris csoport nevet. A torzsek alta­­lunk feltetelezett szegmentaris jellegebol konnyen kovetkezhet a torzsnevek viszonylagos szetszortsaga is! A Dunaszerdahelyhez nagyon kozeli Nyekvar­­kony, regebbi neven Varkonynyek neve is arra utalhat, hogy a kozvetleniil Var­­kony telepules mellett letrejott Nyek egy korabban meglevo telepules mellett, szinte vele osszenove jott letre. A Varkony helynev ugyanis elfogadottan a ko­rabbi avar lakossagra utal (Kristo-Makk-Szegfu 1973:23).

Next

/
Thumbnails
Contents