Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)
Nagy Iván: Törzsi eredetű helyneveink vitatott kérdései
Torzsi eredetu helyneveink vitatott kerdesei jak fenn ezt az etnikai-politikai tudatot - szimbolumok (zaszlo) es rendszeresen (10 evente) megrendezett gyulesek segftsegevel. A zaszlot csak haboru eseten tuzik ki, mi'g haboruk hijan a nemzetsegfok gyulesein az exogamia szabalyainak betartasat beszelik meg. Ezen a peldan tokeletesen lathato, hogy a korabbi katonai-etnikai tudat evszazadokig fenntarthato ugy is, hogy teriiletileg nem kiiloniilnek el. Velemenyem szerint a honfoglalo magyar torzsek teriileti elkiildniilesenek elmeletet igy napjainkban mar nagyon nehez tartani. Maga Kristo Gyula is erezte ennek a teorianak a gyengeseget es a kovetkezdket irta: „Sajnos, a — bizonyos torzsenkenti — letelepides mikentjerol semmi biztos informacionk nines.” (Kristo 1996:173). Mivel Kristo Gyula elmelete semmivel sem bizonyithato, ezert - a matematikai logika szabalya szerint - annak ellenkezojenek (ti. hogy nem jottek letre torzsi teriiletek) legalabb akkora eselye van, mint a vitatott teorianak. Raadasul, amint az elobb bemutatott pelda mutatja, mindezt az osszehasonlitd neprajzi kutatasok eredmenyei is tamogatjak. Tanulsagos es jo pelda a sivar aigar nemzetsegesoport szervezesileg szegmentdris jellege is. A sivar aigaroknak nines kozponti, egyszemelyes vezetojiik, hanem a legfontosabb iranyito szerviik a 10 evente osszeiild torzsi gyules - egyebkent helyi vezetok iranyitjak oket. Valami hasonlot tetelezhetiink fel a honfoglald magyarokrol Konstantinosz csaszar kovetkezd szovege alapjan: A tilrkoknek ez a nyolc torzse nem engedelmeskedik a maga fejedelmeinek, de megegyezesilk van arra nezve, hogy a folyoknal, barmely reszen ut ki a haboru, teljes odaadassal es buzgalommal egyutt harcolnak”. Sziiksegesnek tartom megjegyezni, hogy a tdrzsszdvetseg nem egyszerre vette birtokaba az egesz Karpat-medencet, hanem szakaszosan (Kristo 1996:189,2007 50-51). Ez sem kedvezett a feltetelezett, kozpontositott torzsi teriiletek kialakulasanak, hanem inkabb a szegmentarizalodasnak. Az egyes torzsek a folyamatosan elfoglalt, kisebb teriiletreszeken „osztozhattak meg” inkabb. Hangsulyozom azonban, hogy a tiirk feliratok szerint a tiirk nepek nem teriileteket, hanem nepeket (torzseket, nemzetsegeket, letelepiilt eletmodot folytato falvak lakossagat) hoditottak meg, hogy igy epitsek tovabb sajat hatalmi szervezetiiket, az eh. (Vasary 1983:194,206,211). A masik vitatott kerdes, amelyikhez hozzaszolok a 4. szamu (A honfoglald torzsek kapcsolata az oslakossaggal). Kristo Gyula nem tagadta a teli szallasok megletet, de az „allando” teli szallasok letet nem fogadta el. Ugy velte, hogy Ibn Ruszta szovege („amikor eljonnek a teli napok, mindegyikojuk ahhoz afolyohoz huzodik, amelyikhez eppen kozelebb van. Itt marad telire e's halaszik. A teli tartozkodas ott alkalmasabb szamukra. ... ”) „csakis arra enged kovetkeztetni”, hogy nem allandoan egyazon helyre tertek vissza (Kristo 1996:150- 151). Velemenyem szerint - hasonloan, mint az elobbi kerdesben - Ibn Ruszta idezett szovege valdban nem tartalmaz utalast az allando teli szallasra, de arra sem, hogy nem voltak allando teli szallasok.
