Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)

Nagy Iván: Törzsi eredetű helyneveink vitatott kérdései

Nagy Ivan

zete nevezett el, megpedig a feltetelezett korabbi torzsi teriilettol elterokent (Barth 2009:205).

Mai ismereteink szerint az un. torzsi helynevek kialakulasa nem egyseges formaban zajlott. Erre eppen Racz Anita legujabb osszefoglaloja mutatott ra (Racz 2006). Ezen adatok szerint e helynevek kialakulhattak hoi meg a tdrzsbe tartozas tudatanak kovetkezmenyekent, hoi szemelynevbol, hoi pedig kdznevbol. Ma mar csak a legnagyobb csoportot kitevo, az un. „eredeti, elsodleges”, olvasatunkban a torzsek katonai-politikaijellege menten letrejott helynevek kerdese vitatott (Kristo 1977:220).

Uj szempontok nehany vitatott kerdeshez

Napjainkra a kerdeskor vizsgalata megmerevedett. Olyannyira, hogy az egyes kerdesek megoldasara sziiletett elmeletek szinte axiomakent terjedtek el, es ezekrol nem zajlik tovabb tudomanyos vita. Vajon mire alapozhatjuk megis azt a batorsagot, amely alapjan ezeket a ma mar altalanosan elfogadott nezeteket ujragondoljuk:

1. A

regeszet elismerte, hogy a rendelkezesere allo 10. szazadi regeszeti adatokat egyelore nem tudja megfeleloen ertekelni (pl. nem tudta kimutatni a honfoglalok elso nemzedeket sem), ezert a regeszet eredmenyeit rendkiviil ovatosan es fenntartasokkal kell kezelniink (Balint 2006:313).

2. Sajat

bsszehasonlito kutatasaim a mongoliai kazakok kbzott olyan jelensegekre hivtak fel a figyelmemet, amelyek a honfoglalas kori magyar torzsi szervezet ujragondolasara osztokeltek.3

3. Egyes

nezeteknel es kovetkezteteseknel maguk a szerzok is elismertek, hogy kiindulo pontjaik bizonytalan labakon allnak (Kristo 1996:173). Ez feljogosit benniinket arra, hogy az altalanosan ismert elmelet melle egy - legalabb ugyanakkora esellyel rendelkezo - koncepciot krealjunk.

3 Mongdliai kutatasom osszefoglalojat lasd e kiadvany 85-102. oldalain.

En ebben a reszben ket vitatott kerdeshez szolok hozza es megprobalok azokra uj szempontok szerint valaszokat keresni. A 3. kerdesben (A magyar torzsekjellege) a honfoglalb torzsek feltetelezett teruleti jelleget sok kutato vitatta. Magam ebben a vitaban sajat mongoliai kutatasom eredmenyeibol kivanok tanulsagokat levonni es azokat uj szempontkent felhasznalni. Az ottani kazak sivar aigar nevu ruw (nemzetsegcsoport, ertelmezesiinkben torzs) a 19. szazad soran keriilt a Mongol-Altaj videkere. Uj hazajukban teriiletileg nem kiilonultek el a tobbi etnocsoporttol, hanem veliik dsszekeveredve tart-