Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)
Nagy Iván: Törzsi eredetű helyneveink vitatott kérdései
Torzsi eredetu helyneveink vitatott kerdesei es kazak kutatok foglalkoznak (Baski 2009, Kuskumbajev 2011), de Vambery ota a magyar nyelveszetnek is van hasonld iranyzata (Vambery Armin, Mandoky Kongur Istvan, Dobrovits Mihaly, Baski Imre, Rona-Tas Andras, stb.). Ugyanakkor nagy hianyossaga ennek a diszciph'nanak, hogy a mai napig nem valasztotta kiilon az osszehasonlito neprajz es az etnologia, mint kulonalld tudomany kerdeseit. Hianyoznak azok a tudomanyos szakmunkak, amelyek a magyar dstortenet - es ezen beliil a honfoglalo magyarsag politikai-tarsadalmi-etnikai osszetetelenek - elmeleti kerdeseivel foglalkoznak. Vitatott kerdesek A tema rendkiviil szerteagazo es osszetett, mert dsszefiigg a honfoglalo torzsek eredetevel, jellegevel, eletmodjaval stb. Raadasul a magyar tdrzsekrol csak alig nehany irasos forrassal rendelkeziink. Nem csoda tehat a temaval osszefiiggo vitatott kerdesek magas szama. A kdvetkezokben azokat a vitas kerdeseket sorolom fel, amelyek kozvetleniil kapcsolatban lehetnek a torzsi helynevekkel es e helynevek kialakulasaval. 1. A „torzs” fogalma A „torzs” fogalma valamikor a 19. szazad vegere alakult ki, miutan vilagossa valt, hogy a „nemzetsegek”, mint alapveto etnikai egysegek bizonyos szempontok szerint csoportba rendezodhetnek. Nagyon leegyszerusitve a dolgot: a torzsek egymashoz kulturalisan kozelallo nemzetsegekbol szervezett politikai e's katonai egysegek (Paladi-Kovacs 2009:46), amelyekben - eppen a kulturalis kbtodes es azonos eletmod miatt - az idok soran kialakult a feltetelezett kozds szarmazas tudata is. Igy a politikai kotdelemek osszefonodtak az etnikai elemekkel. Mas szoval egy korabbi katonai-politikai kepzodmeny betagozodott az etnikai hierarchia valamelyik fokara. Altalaban az allamot megelozd emberi kozdssegnek tartjak. Szamos kutato szerint mindez feltetelez egyfajta „teruletiseget”, azonban masok ezt az allftast erdsen vitatjak. Kimutattak ugyanis, hogy az etnohierarchiat alkoto bsszetevdk jelentosege valtozhat, es kiilonbozo idoben es teriileten mas-mas etnikai dsszetevok keriilhetnek eloterbe. Peldaul a sztyeppei kazak etnikumok a nemzetsegi-torzsi kerdeseket joval bizonytalanabban ertelmezik, mint egyes kutatok. Erre a tenyre Katona Imre mar 1977-ben ramutatott szocialantropologiai tanulmanyaban (Katona 1977:208). Ma inkabb azt mondhatnank, hogy a torzsek jellemzo tulajdonsaga az allando valtozekonysag. Ennek az allando valtozekonysagnak a kovetkezmenye az a teny is, hogy a torzsek szervezesileg es kulturalisan lehetnek kozpontositottak e's szegmentarisak.
