Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)
Nagy Iván: Törzsi eredetű helyneveink vitatott kérdései
Nagy Ivan tes Laszlo (aki felhivta a figyelmet az etnologiai bsszehasonlito anyag buktatoira) mellett leginkabb Laszlo Gyulara kell gondolnunk, aki - sok mas mellett - a torzsek altala feltetelezett 11. szazadi megleterol is kifejtette velemenyet (Laszlol970:53). Laszlo mellett Mesterhazy Karolyt kell kiemelniink, aki a regeszeti hagyatek alapjan probalta meg elkulom'teni a feltetelezett torzsi teriileteket (Mesterhazy 1980). Ugyancsak 6 jutott arra a kbvetkeztetesre, hogy a torzsi telepiileseken leginkabb az un. „kbznep”temetoit talaljuk (Mesterhazy 1980:56). A regeszet a torzseken kivul a magyar etnikum kialakulasarol is megprobalt velemenyt kialakitani (Fodor 1994:49). Azonban Balint Csanad szerint mara kialakult az a nezet, hogy a regeszet etnikai-politikai kerdesek megvalaszolasara alkalmatlan (Balint 2006:311). Sot, Balint temankkal kapcsolatosan meg is jegyzi, hogy: „... nemcsak politikai, hanem masfele alapon szervezodott kozossegek nyomait sem sikeriilt... elkulonfteni a 10. szazadi Magyarorszag regeszeti anyagan beliil: nemhogy a 7 torzs hagyateka s azok kiilonbsegei nem mutathatok ki, de meg a csatlakozott kabarok 3 torzsee sem valik el a tobbi honfoglalbetol.” (Balint 2006:314). Balint Az ethnosz a kora kozepkorban cimu munkajaban odaig ment, hogy a tobbi diszciplinat sem tartja megfelelonek a kora kozepkor etnikai es politikai viszonyainak tisztazasara (Balint 2006). A neprajz az altala kidolgozott komplex etnogenetikai modszer segitsegevel es az etnikum elmeletenek felhasznalasaval dolgozik. Mas nepek etnikai kialakulasabol, osszetetelebbl es mukodesebol kivan tanulsagokat levonni es ezek alapjan rekonstrualni az osmagyarsag etnikai (tbrzsi-ncmzetsegi) oszszetetelet es mukodeset (Veres 1997:109). Mindemellett a neprajzi, nyelvi es regeszeti adatokat, irott forrasokat probalja meg egymas viszonylataban is helyesen ertelmezni. Alapvetoen interdiszciplinaris jellege miatt munkaja szintetizalo jellegu. Ide tartozik a szocialantropologiai iranyzat is, ami a hetvenes evektol van jelen a neprajzi kutatasban (Katona 1977). „Szocio-antropologuskent” hatarozza meg magat Csaji Laszlo Koppany is, aki a terepen kutatja a lovasnomadok hagyatekat (Csaji 2007). Az etnologia szempontjai szerinti bsszehasonlitb kutatasok masfele vihetik a tovabbi vizsgalodasok iranyat es az eddigi beidegzodeseket kimozdfthatjak a holtpontrol (mashova helyezhetok a figyelem sulypontjai).2 2 Ez mar jol latszik olyan vitatott kerdesekkel kapcsolatban, mint a honfoglalok fbldmuvelese/nomadizalasa vagy a magyar etnikum letrejottenek terbeli behatarolasa. E kerdesek megnyugtato tisztazasa eppen a neprajz interdiszciplinaris osszehasonlito modszerenek volt koszonheto. Az dsszehasonlito neprajz - temankkal kapcsolatosan - napjainkban a mai sztyeppei torzsek, mint parhuzamok, bemutatasaval kepes inspiralni a kutatast. A sztyeppei etnohierarchia mibenletevel es eredetevel elsosorban orosz
