Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)
Nagy Iván: Törzsi eredetű helyneveink vitatott kérdései
Torzsi eredetu helyneveink vitatott kerdesei A honfoglalo magyarok politikai-hadi egysegeivel szamtalan tortenesz foglalkozott. A teljesseg igenye nelkiil megemh'tem peldaul Komaromi Andras, Karacsonyi Janos,Taganyi KarolyTimon Akos, Homan Balint es Molnar Erik nevet. A kerdessel foglalkozo kesobbi torteneszeink - Kristo Gyula, Gyorffy Gyorgy, Makkai Laszlo - mar a tortenettudomanyban joval elterjedtebb, korszerubb modszereket alkalmaztak. Kristo Gyula es szegedi csapata dsszegyujtdtte a 12-13. szazadi okleveleinkben eloforduld torzsi (es nemzetsegi) eredetu helyneveket, majd ezen utalasokbol probalt meg visszakbvetkeztetni e telepiilesek letrejottenek idejere es modjara (Kristo-Makk-Szegfii 1973-1974). Kristo kesobbi munkaiban is tobbszor visszatert a torzsi eredetu telepiilesek letrejottenek kerdesere, megpedig szinten a 12-13. szazadi irott forrasok felhasznalasaval (Kristo 1977). Kortarsai azonban - elsosorban Gyorffy es Makkay - modszeret kemeny kritikaval illettek, es szerintiik „szorgos gyujtesiik gazdag, de ketes eredmenyt hozott”. Egyreszt a gazdag nevanyagot „kell6 kritika nelkiil gyujtottek egybe”, masreszt a helynevek letrejottevel kapcsolatos modszeriik a „kivetelekre epiilo szabalyra” eptilt (Gyorffy 1997:233). Kristo a millecentenarium eveben ujraelemezte a honfoglalassal kapcsolatos osszes l'rott forrast es e munkajaban kiallt korabbi nezetei mellett (Kristo 1996). Hozzaszolt a regeszet altal felvetett „kdznepi” temetok kerdesehez is, es ugy velte, a regeszet rossz uton jar a 10. szazadi regeszeti anyag ertekeleseben (Kristo 1996:161). Gyorffy szinten erdeklodest mutatott a tobbi tudomanyos diszciplina (a regeszet, a nyelveszet, a neprajz, a paleoklimatika, stb.) eredmenyei irant. Gyorffy szervezeseben es szerkeszteseben jottek letre olyan konferenciak es kotetek, amelyek a Honfoglalas es regeszet, Honfoglalas es neprajz, valamint Honfoglalas es nyelveszet cimet viselik. Rendkiviil sajatos es eloremutato volt Szucs Jeno munkassaga, aki a magyar torzseket a kulonbozo („barbar” es modern) etnikai es nemzeti identitastudatok szemszogebol vizsgalta (Szucs 1997). Ugyancsak sajatos Benko Mihaly kutatasanak modszere, aki a sztyeppei madjar etnikai csoport eredetenek kutatasa soran fellclt szamtalan, temankat erinto, a sztyeppei nepek szobeli hagyomanyait es neprajzi jellegu informaciot kozol (Benko 2009, Benko-Khinayat 2004). A regeszet az egyes kulturak targyi hagyatekat vizsgalja, kovetkezeskeppen a torzsek kerdesehez talan kevesbe szolhatnanak hozza. Ennek ellenere a regeszet rendkiviili erdeklodest mutat a tema irant.1 Peldaul Bodrogi Tibor es Ver- 1 A „regeszeti kultura=etnikum” koncepcionak rendkivul nagy nemzetkozi multja is van. A „prenaci” Gustav Kossina es a neomarxista Vere Gordon Childe ota, es kivalt a Kozep- Kelet-Eurdpaban a sztalinista es a marxista prehistorizmusbol fakadoan - az l'rott forrasok hianyat potolando - a regeszet kisajatitotta maganak a tortenetfras jogat (Balint 2006:311).
