Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (17. évfolyam, 1993)
Bevilagua Olga: Részlet két honismereti pályaműből - Szerencsés Magdolna: Nyékvárkony műemlékei
név „őrhelyet“ jelent, s a név finn-ugor eredetű. A Nyékkel szomszédos Várkony község kabar-kun eredetű. Régen Warcun-nak nevezték, ami a szájhagyomány szerint Kunvár-t jelentett. A nyéktörzsbeliek első kiváltságoslevelét 1284-ben Kun László király megerősítette, a másodikat 1337-ben a pozsonyi káptalan, a harmadikat 1349-ben Lajos király, a negyediket 1609-ben II. Mátyás király átírta és megerősítette. A Csallóköz szívében elterülő falu 7 km-re fekszik Dunaszerdahelytől. Nyékvárkony két közigazgatásilag ma már összetartozó településből, Nyékből és Várkonyból áll. A két községet 1940-ben vonták össze. A választóvonalat a kanális alkotta. Várkony községben fejezte be életét Mekcsev István, Eger hős védője, akiről Gárdonyi Géza Egri csillagok c. történelmi regényének egyik főszereplőjét mintázta. Várkonyi lakos volt Amadé János is a török ellen harcoló csallóközi csapatok kapitánya. Várkonyi báró volt Amadé László a jeles dalköltő, akit lantos költőnek ismernek. A falu műemlékei A falu nyéki oldalán négyoldalú alapzaton egy kőszobor áll, Nepomuki szt. Jánost ábrázolja, papi ünneplő öltözékben. A behajlított test bal lábán térdel. A szobor homokkőből készült, ma már a szobrot mészszel festették át. A szájhagyomány a nyéki faluvégén álló Szent János szoborról a következőket mondja: 1848—49-es években a szobor mögötti terület nádas. mocsaras volt. A Karcsa falu felé vezető út bal oldalán nagy nyírfaerdő terült el. A szobor mögötti mocsárba egy János nevű nyéki lakos belefulladt. A családja az ő emlékére állítatta a szobrot Várkony történelmének egy része az Amadé családhoz fűződik. Az utolsó Amadé birtokos Amadé Tádé volt. 1889-ben a várkonyi birtokot Pfeiffer Mátyás vásárolta meg. aki 1904-ben az ősi kastélyt a jelenlegi formájára építtette át. A kastély francia építészeti stílusban épült. A romantika építészeti jegyei jól felismerhetők a régi várkastély alapjaira épült kastélyon. Az 1915—1920-as évek között nem tudni, hogy milyen okból, de a birtok eladósodott. 1920 körül a nagyszombati püspökségről ide költözött özvegy Belkóné 5 gyermekével. Ekkor épült fel a kastély északkeleti része. A téglát a helyi téglagyárból szállították, mely szintén a kastély birtokosáé volt. A megtalált téglákon CFJ és PF jelzések láthatók. Özvegy Belkóné és családja 1949-ig lakott a kastélyban. A kastély ablakrácsait és a kovácsoltvas kerítést a helyi kovács, bizonyos Poldauf készítette. Ezek rajzait, vázlatait több mint valószínű a fia magával vitte 1945 után Magyarországra. A földszintes téglalapalakú épület homlokzatát gazdag dombormű díszíti. A fő homlokzaton nagyon szépen kiemelkedik a rizalit (az épület közepén vagy a sarkakon kiemelkedő homlokzatrész). Innét nyitott folyosók vezetnek a kastély melletti parkba. A hátsó homlokzat szintén gazdagon díszített, a sarkakon szép dombormű díszítés látható. A hátsó homlokzaton egy kétszárnyú ablak van. A kastély egyik oldalához üvegház simul, valamint a cselédség számára fenntartott helyiségek. A kastély északi részén télikertet alakítottak ki. A kastélyt körülölelő területen parkot, konyhakertet és kisebb gazdasági területeket, valamint lóistállót és kocsiszínt is találhatunk.
