Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (17. évfolyam, 1993)
Bevilagua Olga: Részlet két honismereti pályaműből - Szerencsés Magdolna: Nyékvárkony műemlékei
A park és a kert között sövénykerítés húzódott. A kastéllyal párhuzamos parcellán a kút és a víztartály úgy volt kiépítve, hogy a víz a kastélyba öneséssel áramoljon be. A vízpumpa kezdetben szélkerékkel működött, majd lóerővel, később motorral hajtották. A kastély egész épületét tűzvész ellen is biztosították, mégpedig a mennyezetbe épített csővezetékkel, melyben víz áramolt. A háború alatt a kastély mint „úti“ kórház szolgált, előbb a magyar, majd a német katonák számára, később a kastélyt az orosz hadsereg vette igénybe. Jelenleg a kastély mint szociális otthon működik. A kastélyhoz tartozó park a főút mellett húzódik. 1944 előtt elhanyagolt állapotban volt. A park keleti részén, néhány adatközlő szerint gyönyörű rózsakert volt, ez mára már eltűnt, csupán a magas fák és a sűrű aljnövényzet maradt. 1988-ban fenyőfákat ültettek a parkba, de az eredeti növényzetből megmaradtak a medence körüli buxusok. A parkban található értékes növények latin megnevezései: Pinus strobus, Thuja occidentális Malonyana, Ailanthus altissima, Catalpa speciosa, Elaagnus angustifolia, Fagnus silvatica r. stropunicea, Spirea vanhoutei, Viburnum rhytidoplylum, Picea excelsa, Esculus hippocastanum, Acer campes-tre, Buxus sempervirens. Említést érdemel egy könyv, melynek címe „Erzsébet királyné emlékfái“. Ebből megtudhatjuk, hogy Várkony elöljárósága 1898-ban Erzsébet királyné tiszteletére 12 db kanadai nyárfát ültetett a községben. A templom ősrégi, történelmi műemlék. Nem tudni, ki alapította, 1781 és 1830. évi Canonika — Visitatiok szerint az első építő maga Szent István az első magyar király volt. Mindenesetre Szent István korából származik a templomnak tiszta román stílusú tornya, valamint a szentély, hol a falba vésve még ma is látható az akkori időben a „legméltóságosabb Oltáriszentség“ őrzésére használt vasráccsal zárt kis fülke. 1871-ben a templom körül még temető volt, ebből ma már csak a templom alatti kripta maradt meg. Mmt érdekesség megemlítendő a templom bejárata mellett elhelyezett keresztelő medence, melyben az Árpádok idejében alámerítéssel kereszteltek. A falu plébániája Pázmány szerint 1308-ban már fennállott. A román stílusú katolikus templomon korai gót stílusú elemeket is találunk. A templom szent Jakab nevét viseli. A templom a 18. században volt átépítve reneszánsz stílusban. Átalakítva 1760. és 1961-ben volt. A templom patrónusa Amadé László volt, aki 1779-ben felemeltette a templom középső részét 1 m-rel és a jelenlegi formájára javíttatta. Külön érdekessége az ősi templomnak az, hogy a szószék az egyik mellékoltár fölött emelkedik. A rokokó stílusú oltár a szószékkel 1721- ből való. A szószék feletti kép 1740-ben készült, spanyol eredetű és Szent Jakabot ábrázolja. A főoltár oszlopos, barokk 1750—1760 között készült Szűz Mária képével, amint a kis Jézust tartja. A főoltár bal és jobb oldalán levő szobrok a 18. század 2. felében készültek. A jobboldali mellékoltár képe 1725-ből való — Jézus megkeresztelését ábrázolja. Az oltárkép fölött egy kisebb méretű kép van, majd e fölött ettől a képtől is kisebb kép helyezkedik el. így a jobboldali oltár 3 képet foglal magába:
