Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (17. évfolyam, 1993)

Kaprálik Zsuzsanna: A vessző felhasználása a paraszti gazdaságban

távolságban helyezkedjenek el egymástól. A munka bal oldalról jobb fele halad. A kosárfonó bal kezének ujjai segítségével szorítja le a f o - n y á s t és egyengeti az egyes sorokat egymáshoz. A fenék fonása a térden készül, néha hozzáidomítja a készülő feneket a térdéhez, hogy az domború formát, „míltányírho“ hasonló alakot nyerjen. Ha közben a fonóvesszők elfogynak, újabb két vesszővel pótolja. Ekkor, mivel a szálak vastagabb végüknél, a tövüknél fogynak el a toldó szálakat vastag végüknél helyezi el a fonásba a karó alá és fölé, majd folytatja a munkát. Ha ez a két szál vessző is elfogy, és még nem készült el a kosár fenekével, a következő két pótló vesszőt a hegyüknél elfogyott vesszőkhöz azok hegyével toldja és így folytatja a munkát addig, amíg a kosár feneke el nem éri a kellő nagyságot, amíg a kör kerületén a fenékkarókból már csak kb. 1 cm marad befonatlanul. Ekkor a kör peremén tizenkét darab fenékkaróvég látszik.

Ezzel elkészült a kosár feneke és hozzákezdhet a kosárfenék leszegéséhez, ill. a kosár falának fonásához Az első lépés az oldalkarók előkészítése. Ezeknek elnevezése ódakarók, ód a bordák. A fenékkarókhoz hasonlóan a legvastagabb vesszők közül kerülnek ki. Számuk a fenékkarók számától függ: mindig a fenékkarók négyszerese [ötkarós kosár esetében húsz, hatkarósnál huszonnégy, nyolckarósnál harminckettő, stb.] ill. a fenékkaróvégek kétszerese, ugyanis minden egyes fenékkaróvég mellé két oldalborda kerül.

Maradva a hatkarós kosár fonásánál a kosárfonó most huszonnégy darab vastagabb, kihegyezett vesszőt vesz. A kosár fenekét domborúbb oldalával felfelé helyezi el a térdén, hogy a kész kosár ,a földre helyezve megálljon azon Mind a tizenkét fenékkaróvég mellé egy-egv oldalról jő mélyen beszúr egy-egy. összesen huszonnégy oldalbordát. „Ezek a ódakarók e, ezek a merevíttők, ezek legyönnek ide, ide van az beleszórva, ide van az beleszúrkáva, és ezek tárcsák, ezek a ódala . . . Gömbölű feneket fontunk mind a tányér, és abba beleszúrkottuk minden karó mellé ijen vesszőköt, innejd is eggyet, innejd is eggyet, mondom huszonnígyet........a tartotta a kosarat úgy hogy az a kosárnok a ódalai benne

vannak a fenékbe . . .“2ft Az oldalkarók alkották a kosár oldalának vázát merevítették a kosár falát. Az oldalkaróknak a fonóvesszővel való átfbnásával épül fel a kosár fala. A kosárfonó, ahogy a fenékkaró mellé helyezi az oldalkarót, a fenék pereménél a kosárfenék belseje felé azt meg is hajlítja. Ha a karó elpattan, eltörik, ezt újjal pótolja, mivel a bordáknak sértetleneknek kell lenniük ahhoz, hogy a kosárfal stabil legyen. Számolva a bordák eltűrésével a kosárfonó ezekből mindig néggyel-öttel többet készít. A szoros fonásba még a kihegyezett bordákat is nehéz bedugni, ezért keményfából készült hegyes d ö f ö d ő segítségével lazítja meg a karó melletti fonást, majd helyezi be a nyílásba a bordát. „. . . oda is termíszetes ojan vesszőt kő válogatnyi, hogy e ne törjön. Mer ha etörik akkor má kicserétem. Abbú készítettem mindig níggye ötté többet, ha főhajtásokkor epattanik, ászt má dobom is fére, ászt majd máshova fonyom be, ojan helre fogom éfonnyi, ahun nem hirtelen kő főhajtanyi, má hirtelen nem lehet, mer akkó etörik!.“21 Miután az összes oldalbordát elhelyezni a kör kerületén, azok sugarasan terülnek szét körben a fenéken. Az oldalbordákat párosával összeszedi a bal kezébe, összefogja őket, majd egy madzag segítségével tetejüknél fogva összeköti azokat. „ . . . Főhajtottuk, a tartotta a kosarat, úgy hogy a kosárnok a ódalai benne vannak a fenékbe, ... és amikor