Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (17. évfolyam, 1993)

Kaprálik Zsuzsanna: A vessző felhasználása a paraszti gazdaságban

ászt beleszúrkoggya az ember, akkor az úgy níz ki mind a napfény, napfény. Teljesen szít van erre is, arra is, amarra is. Akkor asztán ászt föhajtannyi, és mikor főhajtogatta az ember akkor fönt összefogja és átköti, má mekkaptuk ászt a főhajtását a feníktű fölé. Az vinkli alakra fő van hajtva és az tarcsa a feneket, hogy ki ne essen. Máskülönbé ki­esne a kosár . . ,“22 Az oldalbordák összekötése után újabb huszonnégydarab kihegye­zett, de már vékonyabb vesszőt, ún. fonyóvesszőt vesz majd eze­ket is elhelyezi kihegyezett tövüknél fogva kétoldalt az egyes oldalbor­dák mellett. Ezekből készül majd a kosár leszegése a szegíl, pat­kó. dupla patkó, valamint a kosárfal alsó része, az ésö ré­teg Elsőként a fenékszegést készíti el A szegés balról jobbra halad A készülő kosarat a két térde között tartja. A szegést bármelyik fonó­vesszővel elkezdheti. Az egvik fonóvesszőt oldalra hajtja, kívülről meg­kerüli vele a második és harmadik szálat és bekerül a harmadik és negyedik szál közé. A második vesszővel megkerüli kívülről a harmadik és negyedik szálat majd bekerül a negyedik és ötödik szál közé A har­madik szállal megkerüli kívülről a negyedik és ötödik szálat majd be­kerül az ötödik és hatodik szál közé A munkát ígv folytatja addig, amíg csak körbe nem ér Az utolsó két szálat az első és a második szál alatt behúzza. A szegést alkotó vesszők körben kiállnak. Ezek közül tetsző­legesen az egvik fonóvesszőt két karó előtt, maid ezt a következő karó mögött fonja el. Azután fogja a bal oldali második vesszőt, ezt is két karó előtt, egv karó mögött fonja el és így tovább folvtatia a munkát jobbról bal fele haladva. Mikor végig és a körön, minden karónál egv fonóvessző áll ki. így kapja meg a kosár fenekén azún. szegílt vagy patkót. „Osztán van a patkója neki, amin ül a kosár. A patkó az megln egy ojan dísz benne, meg az fontos is, hogy ne a égisz fenik kopjon, hanem szilen az a patkó ... ez vídi a feneket, hogy nem e­­gísz kosár fekszik a fődön, hanem csak ez a erősszál............de itten erős vessző, ez védi meg. Itten kettőt befoglátam. de kettő után má eggyet kihattam. és akkor megin kettőt ki eggvet be. mindig, és akkor meggyön raita ez a kis formás domborulat Montam. hogy erősíti is. merevít is. És mingyá vastag vesszőve nem köll úgv keszdenem. hogv mingvá eggvet be eggyet ki. akkor hamarabb étörik a vessző. Inkább kettőt be, mindeggvikke először éső körbe kettőt be. befoglátam. eggvet kihattam. Osztán mikor má körbefontam, akkor má lehet tovább osztán má eggyet ki, eggyet be.“23 A patkó elkészültével a kosárfalat a kosár ódalát kezdi fon­ni! A fonást vagy az ölében tartva a kosarat folvtatia, vagy a készülő kosarat egy szög segítségével rögzíti a kosárfonó pádhoz Most a fonás úgv halad, hogy mindenegyes fonóvesszővel csak egy karót kí­vülről egyet belülről kerül meg. A fonást több soron keresztül addig folytatja, amíg a vessző el nem fogy. A körön való egyszeri körülfonást sornak, kér bilisnek vagy elhajt ásnak nevezik. A fonóvesszők elfogyása után következik a berakás. A berakás ugyancsak huszonnégy szál vesszővel történik A fonóvesszőt tövénél fogva két karó közé illeszti, majd egy karó előtt, egv mögött fonva ki­veszi a. szálat. A következő vesszőt a következő két karó alkotta résbe helyezi, majd ezzel is egy karó előtt, egy mögött fon. A berakás jobbról balra halad. Miután a fonóvesszőket berakta, és minden karó mellett egy fonóvessző áll, egy lépést halad a fonással. Egy karó előtt, egy mö­

Next

/
Thumbnails
Contents