Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (15. évfolyam, 1991)

Bevilagua Olga: Az első Csallóközi Múzeumra emlékezve

lyen latszik, amelyen a mai all. A varos falain klviil vagtato lovasok lathatok, de nagyon homalyosan.

A kep azonban nem tiinteti fel sem a varos falait, sem a kapukat. Valoszinuleg, hogy ebben az idoben mar nagyobb reszt sancok es vizek vedtek, a kep keleti oldalrol nezve — tehat a Pomle felol mutatja Somorjat. Ezen az oldalan viz kerltette, mely mestersegesen asott csatorna lehetett, melynek vizet a nyugati oldalon folyo Duna-agbol vezettek be a mai Borju-gyop felol. Nyomai ma is felismerhetok eleg vilagosan, eppugy mint a sancoke, melyek ezen arkon tul emelkedtek. (Mar a Rakoczifelkeles idejen is csak sancokat emleget az egyik kuruc betoresrol szolo feljegyzes a varos egyik jegyzokonyveben — 1710-bdl. )

igy a varos falai es kapui fekvese sajnos errol a keprol sem allapithatok meg. A varos felso resze langokban all, a Kiraly-utca es a Magyarutca. Egy mult szazad elejerdl valo rovid, de evszamokban nem megbizhato tortenete a varosnak a tatarokat mondja a gyujtogatoknak. Azonban sem a kep ala irott Historias-enekbol,sem a kep ala jegyzett evszambol (melynek hibas volta 1667 — ev lehet a kepjavito tevedese) pontosan nem allaplthato meg a teny. A koltemenyt itt kozdljuk, mint regi irodalmi es torteneti emleket a torok idokbol, mely Budavar visszavetelenek idejeben 1686-ban Irodott, talan egy iinnepely alkalmaval, melyen ugy latszik a pozsonyi foispan is reszt vett, s valoszmuleg a varos iskolamestere vagy plebanosa: (utobbi neve olvashato elsosorban a kep aljan levo pecset — abrazolason) Vizy Andras keszitette, aki 1680. evben varosbiro is volt.

Legnagyobb valoszintiseggel a Bees alol vereseggel visszavonulo torok hadhoz tartozo tatarok gyujthattak fel a varost 1683-ban. Igy a kep alatt levo 1667. ev hibas lenne.

Az alaja Irott koltemeny 1686-bol valo minden ketseget kizarolag. A varos regi jegyzokonyvei ebbol az evbol hianyoznak. De az sem lehetetlen, hogy az itt megszallo es atvonulo tatarok vagy kuruc katonak vigyazatlansagabol gyulladt ki. Mert ezekben a zord idokben akar kuruc, akar labanc zsoldos, akar szovetseges tbrok utjaba esett egy-egy hely a rablas, fosztogatasbol raadasul gyujtogatasbol nem igen menekiilt meg. 1683. ev nyaran Thokbly Cseklesznel taborozott, Pozsonyt akarta elfoglalni s a tordk nagyvezer Kara Musztafa, aki Becset ostromolta, segitsegere kiildte Thokolynek Galga szultant, a tatar khan fiat 8000 tatarral, akik a somorjai reven jottek at. Bar Somorja Thdkoly partjahoz allt, mint egesz Csallokoz, de a tatar hirere nagy volt a remulet. Ekkor ashatta el valami jomodu varosi polgar azt a 650 es nehany db. eziist penzt, amelyet a mult evben talaltak meg Somorjan a Friedler-fele haz epitese alkalmaval. Tulajdonosa mindenesetre elveszett ezen zavaros idokben, mert kiiionben nem hagyta volna ott a penzet.

A koltemeny Igy szol:

Hallyad Samarja Kiss Mezzo Varosnak Ez elmult Idokben forgott dolgainak Szerentse-Kereket s meg-maradasanak E’ kis Munka ldszen bizonysaga annak.

Gyor felol az Pogany iszonyu Taborat Bets tele inditvan ’s rettento Ostorat Nagy Szombatnal vonnya Kurutz 6 Satorat Tatar — is. meg — szalla Jahrendorf Hatarat.