Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (12. évfolyam, 1988)

Zsigmond Tibor: A Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasága szocialista fejlődésének áttekintése 1948-1952 között

sága nagyon alacsony színvonalon állt. A növénytermesztésben meg­nyilvánuló ösztönösség azt eredményezte, hogy nem tartották be az agrotechnikai határidőket. Az állattenyésztésben megnyilvánuló lemaradás kedvezőtlenül ha­tott a szövetkezetek össz-gazdasági eredményeire. Az EFSz-ek gazda­sági lemaradása azt eredményezte, hogy az ipari központok közelében levő szövetkezetekből a tagság, a jobb kereseti lehetőségek reményé­ben, az ipari üzemekbe ment dolgozni így pl. 1951 tavaszán a Somor­­jai járás szövetkezeteiből több mint 500 munkaerő ment Pozsonyba dolgozni! De nemcsak az iparba mentek dolgozni, sok család vissza­tért erede'i lakhelyére is A szövetkezetek gazdasági nehéz égei nem vonzottak új tagokat az EFFz-ekbe. A parasztságnak biztosítékokra és távlatokra volt szük­sége, de ezt a ráfizetéses szövetkezetektől nem várhatták. Ezt mind az agitátorok mind a szövetkezeti tagok tudatosították, akik a gazdasági lem=ra 'ást a munkatermelékenység fokozásával és a szocialista köte­lezettségvállalásokkal igyekezték csökkenteni. 1951-től kezdődően egvre jobban fokozódott a falusi gazdagok el­lenállása a szövetkezetesítéssel szemben. Ezt az ellenállást egyrészt rz EF 'z-eken kívül — a magángazdálkodó parasztok között — más­részt az EFSz-eken belül szervezték Az I és II. típusú szövetkezetek megfe'eltek a falusi gazdagoknak, mert a munkaerőt és az állam által felvásárolt gépeket pótolták a szövetkezeti tagok, illetve a Gép- és Traktorállomások gépei Amikor azonban az EFSz-ek kezdtek áttérni a közös gazdálkodásra, a falusi gazdagok nyíltan szembefordultak a kollektivizálással. A C=KP 1951 februári plénum-ülésén felhívta a figyelmet a szövet­kezeteket veszélyeztető falusi gazdagokra. A plénum-ülés határozata­ival összhangban a Nagvmegyeri, a Dunaszerdahelyi és a Somorjai já­rás kommunstái következetes harcot kezdtek az osztályellenséggel szemben Ennek a harcnak a sikerei elsősorban attól függtek, hogy a helyi szervekben milyen mértékben sikerült aktivizálni a dolgozó pa­­rasztágot az ellenséggel szembeni harcra Járásunk sok községében sikerek születtek, de a helyi szerveknek nem mindenütt sikerült meg­győzni a dolgozó parasztságot. Ennek okai az eszmei ráhatás alacsony színvonalában, valamint e terület nemzetiségi sajátosságainak helyte­len megítélésében rejlenek. A magángazdálkodó parassztság megnyeréséhez az EFSz-ekbe a három járás közül a Somorjai JPB fejtett ki legjobb tevékenységet, így ebben a járásban 1951 év végén a mezőgazdaság kollektivizálása elérte a 85 %-ot. A többi járásokban 1952 júniusáig a következő eredmények születtek a kollektivizálás területén: a Nagymegyeri járásban 55,16 %, a Dunaszerdahelvi járásban 63,3 °/o. Az 1950—51-ben ielentkező gazdasági nehézségek nem sújtották egyenlő mércékben az EFSz-eket Ez elsősorban a vezetés tehetségétől, a szövetkezeti tagság összetételétől és feilettségétől, a feltételektől, az épületek és egvéb létesítmények minőségétől és a közös állattartás fel­tételeitől függött A szövetkezetesítés első három évében járásainkban az EFSz-ek mennyiségi feilődégének folyamata valósult meg de ezzel egyidőben már megmutatkoz+ak a mezőgazdaság kollektivizálásának bonyolult­ságai és nehézségei is. A gazdasági szférában megnyilvánult annak el­lenére, hogy a mezőgazdasági beruházási építkezések gyorsan nőve-

Next

/
Thumbnails
Contents