Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (12. évfolyam, 1988)
Zsigmond Tibor: A Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasága szocialista fejlődésének áttekintése 1948-1952 között
sága nagyon alacsony színvonalon állt. A növénytermesztésben megnyilvánuló ösztönösség azt eredményezte, hogy nem tartották be az agrotechnikai határidőket. Az állattenyésztésben megnyilvánuló lemaradás kedvezőtlenül hatott a szövetkezetek össz-gazdasági eredményeire. Az EFSz-ek gazdasági lemaradása azt eredményezte, hogy az ipari központok közelében levő szövetkezetekből a tagság, a jobb kereseti lehetőségek reményében, az ipari üzemekbe ment dolgozni így pl. 1951 tavaszán a Somorjai járás szövetkezeteiből több mint 500 munkaerő ment Pozsonyba dolgozni! De nemcsak az iparba mentek dolgozni, sok család visszatért erede'i lakhelyére is A szövetkezetek gazdasági nehéz égei nem vonzottak új tagokat az EFFz-ekbe. A parasztságnak biztosítékokra és távlatokra volt szüksége, de ezt a ráfizetéses szövetkezetektől nem várhatták. Ezt mind az agitátorok mind a szövetkezeti tagok tudatosították, akik a gazdasági lem=ra 'ást a munkatermelékenység fokozásával és a szocialista kötelezettségvállalásokkal igyekezték csökkenteni. 1951-től kezdődően egvre jobban fokozódott a falusi gazdagok ellenállása a szövetkezetesítéssel szemben. Ezt az ellenállást egyrészt rz EF 'z-eken kívül — a magángazdálkodó parasztok között — másrészt az EFSz-eken belül szervezték Az I és II. típusú szövetkezetek megfe'eltek a falusi gazdagoknak, mert a munkaerőt és az állam által felvásárolt gépeket pótolták a szövetkezeti tagok, illetve a Gép- és Traktorállomások gépei Amikor azonban az EFSz-ek kezdtek áttérni a közös gazdálkodásra, a falusi gazdagok nyíltan szembefordultak a kollektivizálással. A C=KP 1951 februári plénum-ülésén felhívta a figyelmet a szövetkezeteket veszélyeztető falusi gazdagokra. A plénum-ülés határozataival összhangban a Nagvmegyeri, a Dunaszerdahelyi és a Somorjai járás kommunstái következetes harcot kezdtek az osztályellenséggel szemben Ennek a harcnak a sikerei elsősorban attól függtek, hogy a helyi szervekben milyen mértékben sikerült aktivizálni a dolgozó parasztágot az ellenséggel szembeni harcra Járásunk sok községében sikerek születtek, de a helyi szerveknek nem mindenütt sikerült meggyőzni a dolgozó parasztságot. Ennek okai az eszmei ráhatás alacsony színvonalában, valamint e terület nemzetiségi sajátosságainak helytelen megítélésében rejlenek. A magángazdálkodó parassztság megnyeréséhez az EFSz-ekbe a három járás közül a Somorjai JPB fejtett ki legjobb tevékenységet, így ebben a járásban 1951 év végén a mezőgazdaság kollektivizálása elérte a 85 %-ot. A többi járásokban 1952 júniusáig a következő eredmények születtek a kollektivizálás területén: a Nagymegyeri járásban 55,16 %, a Dunaszerdahelvi járásban 63,3 °/o. Az 1950—51-ben ielentkező gazdasági nehézségek nem sújtották egyenlő mércékben az EFSz-eket Ez elsősorban a vezetés tehetségétől, a szövetkezeti tagság összetételétől és feilettségétől, a feltételektől, az épületek és egvéb létesítmények minőségétől és a közös állattartás feltételeitől függött A szövetkezetesítés első három évében járásainkban az EFSz-ek mennyiségi feilődégének folyamata valósult meg de ezzel egyidőben már megmutatkoz+ak a mezőgazdaság kollektivizálásának bonyolultságai és nehézségei is. A gazdasági szférában megnyilvánult annak ellenére, hogy a mezőgazdasági beruházási építkezések gyorsan nőve-
