Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (12. évfolyam, 1988)
Zsigmond Tibor: A Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasága szocialista fejlődésének áttekintése 1948-1952 között
a CSKP IX. kongresszusa kezdetéig 18 EFSz előkészítő bizottság jött létre. Az első EFSz-t járásunkban Csécsénypatonyban alapították 1949. május 2-án. Egy nappal később jött létre a Felsőpatonyi EFSz. A két EFSz megalakulását a Járási Szövetkezeti Tanács 1949. május 10-én hagyta jóvá. Már a kollektivizálás első hónapjaiban megmutatkozott, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítésének íegodaadóbb harcosai járásainkban a mezőgazdasági munkások és a falusi szegénység volt. Az első EFSz-ek éppen azokban a községekben alakultak, ahol ezek a szociális csoportok összpontosultak. Annak ellenére, hogy a falusi szegénység és a mezőgazdasági munkások gondolkodásmódja állt legközelebb a munkásosztály ideológiájához, mégis az EFSz-ekhez való pozitív állásfoglalásukban fontos szerepet töltöttek be a gazdasági indokok is. Az EFSz-ek munkát biztosítottak számukra, nem kellett lakóhelyüktől távol keresni a megélhetési lehetőségeket. A szlovák telepesek túlnyomó többsége is proletár származási! volt Igaz ugyan, hogy járásainkba a föld utáni évszázados vágy hozta őket, túlnyomó többségük mégis pénz és anyagi eszközök nélkül érkezett ide. A számukra ismeretlen feltételek melletti gazdálkodás tapasztalataival sem rendelkeztek. Ez okozta a telepesek gazdálkodásának hanyatlását, és így ők is szívesen fogadták a szövetkezetesítés gondolatát. A kollektivizálás első hónapjaiban lépett az EFSz-be a kisparasztok túlnyomó többsége, akik már keserű tapassztalatokat szereztek a magángazdálkodásból. Gyakori jelenség volt, hogy a földművesek a szövetkezetbe lépéskor a közösbe csak azt a földet adták be, amit saját maguk nem tudtak megművelni, míg a többi földet, az állatokat, valamint egyéb leltárukat meghagyták. így sok szövetkezetnek kezdetben formálisan ugyan, sok tagja volt, de a valóságban csupán néhány tag dolgozott. Ebben gyökereznek az első EFSz-ek hiányosságai, elsősorban a munkaerőhiány. Ugyanis a szövetkezetek túlnyomó többségében a valóban dolgozó tagokhoz viszonyítva aránylag sok földterület volt. Az EFSz-ek első lépéseinek értékelésével, valamint a hiányosságok eltávolításával már a kommunista párt kerületi konferenciái is foglalkoztak. A tapasztalatok alapján, a további munka érdekében a CSKP IX. kongresszusa, mely 1949. május 25-én ült össze, hozott határozatokat, egyúttal kitűzte a szocializmus építésének irányvonalát Csehszlovákiában, melynek jelentős részévé vált a falu szocialista átalakítása is. A szövetkezetek alapításának addigi tapasztalatai rámutattak arra, hogy újból „és következetesen tisztázni kell az egységes földművesszövetkezetekkel összefüggő összes kérdéseket...“, a kongresszus újból hangsúlyozta az önkéntesség elvét a szövetkezetek megalapításánál. A CsKP IX. kongresszusának hatása, amely valamennyi területen előrelendítette a szocializmus építését, megmutatkozott a szövetkezetek alapításánál is. 1949 végén a mai Dunaszerdahelyi járás területén már 34 EFSz alakult .A kollektivizálás szervezői 1949 végéig elérték, hogy a Nagymegyeri járás községeinek 60 %-ában, a Dunaszerdahelyi járás 55 %-ában és a Somorjai járás 58 %-ában megalakult az EFSz, illetve az EFSz-ek előkészítő bizottsága. A szövetkezetesítés fejlődésében jelentős határkő volt az 1949 évi aratás, mikor több EFSz-ben először arattak közösen, és a parasztság így a gyakorlatban győződhetett meg a közös gazdálkodás előnyeiről.
