Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (12. évfolyam, 1988)

Zsigmond Tibor: A Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasága szocialista fejlődésének áttekintése 1948-1952 között

A föld megművelésének színvonalára ió hatást gyakorolt a gépállomások 1946 évi létesítése, ennek ellenére volt járásaink területén a háború utáni első három évben még nem lehet beszélni a teljes megújulásról vagy a mezőgazdaság nagyarányú fejlődéséről.

A fennálló problémák megoldásában jelentős fordulatot a februári győzelem hozott. A belpolitikai fejlődés minőségileg új feltételei lehetővé tették, hogy a CSKP röviddel a proletárdiktatúra hatalomra jutása után demokratikus alapokon oldja meg a magyar nemzetiségű lakosság helyzetét. A magyar nemzetiségű lakosság visszakapta polgárjogait, megszűnt a kitelepítés veszélye és a 10 hektárig terjedő földtulajdonok kisajátítását érvénytelenítették. A Csehországba áttelepített magyar lakosság túlnyomó többsége visszatért eredeti lakóhelyére.

Kedvező politikai feltételek jöttek létre falvaink és mezőgazdaságunk számára. Ez aztán nagyon jó hatást gyakorolt a járásainkban uralkodó viszonyok konszolidációjára. Ennek következtében falvaink lakossága tevékenyen kezdett bekapcsolódni, mind a politikai, mind a gazdasági életbe.

Az előkészítő bizottságok és az EFSz-ek megalapításának kezdetei járásunkban is 1949 tavaszára, az 1949 februárjában az EFSz-ekről szóló törvény kiadásának idejére esnek. Ebbe a kampányba, a munkásokkal együtt, a Nemzeti Front helyi szervezeteinek több száz tisztségviselője kapcsolódott bele. Sok viharos nyilvános gyűlésen vettek részt, lakásukon látogatták meg a földműveseket, és megkísérelték meggyőzni őket a nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyeiről. A küldöttek sokat tettek a dolgozó parasztság politikai öntudatának kialakításáért. Hogy törekvésük nem volt hiábavaló, bizonyítja az a tény, hogy járásainkban