Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (12. évfolyam, 1988)
Zsigmond Tibor: A Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasága szocialista fejlődésének áttekintése 1948-1952 között
A Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasága szocialista fejlődésének áttekintése 1948-1952 között A Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági termelése az utóbbi negyven évben olyan mélyreható és sikeres változásokon ment keresztül, melyek az egységes földművesszövetkezetek első úttörőinek legmerészebb elképzeléseit és álmát is felülmúlták. Az új szocialista termelési viszonyok kialakulása lehetővé tette nemcsak a korszerű és magas hatásfokú mezőgazdaság kialakítását, hanem olyan falut hozott létre, amely nemcsak a külsőkben különbözik a régitől, de a munkamódszerekben, a lakosság életvitelében, gondolkodásmóljában és a magasabb színvonalú emberi kapcsolatokban is. Ebben az írásban egy összefüggő, egységes képet akarunk nyújtani az 1949—1952 évek közt megvalósult mezőgazdasági szocialista forradalomról, és be akarjuk mutatni, hogy milyen specifikus feltételek közt valósította meg Csehszlovákia Kommunista Pártja a falu szocialista átépítésének programját járásunk területén. Mielőtt elkezdenénk az ismeretest, szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a Dunaszerdahelyi járás mai területe 1960-ban alakult ki, ezért figyelmünket az 1960 előtti időszakban a régi, Nagymegyeri, Dunaszerdahelyi és Somorjai járásokra összpontosítjuk, amelyekből a mai Dunaszerdahelyi járás kialakult. Az említett járások területe a kollektivizáció előtt Szlovákia iparilag legelmaradottabb területei közé tartozott, ahol a mezőgazdasági termelés volt túlsúlyban, melynek keretében belül a gabonatermelés uralkodott. Az állattenyésztésnek nem voltak különösebb hagyományai, szarvasmarhát főleg az igavonás céljaira tartották. A mezőgazdasági üzemek műszaki felszereltsége is alacsonyszínvonalú volt. A lakosság speciális — osztály struktúrájában jelentős helyet foglalt el a falusi szegénység és a kisparasztság. Ezek a mezőgazdasági üzemek összességéből a következőképpen részesültek: a Nagymegyeri járásban 53,4 %-ban, a Dunaszerdahelyi járásban 51,1 %-ban, a Somorjai járásban 43,5 %-ban. Ez a részarány a középparaszti gazdaságok javára csak a földreform megvalósításával változott, mégpedig a kisajátított földeknek a szlovák telepesek javára történő szétparcellázása következtében. Ezek részesedése az összes mezőgazdasági üzemekből a Nagymegyeri járásban 30 %-ot, a Dunaszerdahelyi járásban 43 %-ot, a Somorjai járásban 50,1 %-ot ért el. Az 1945-től 1948-ig terjedő években, a magyar nemzetiségű lakosság helyzetének rendezése következtében, — mint pl. a Csehszlovákiából történő kitelepítése, a Csehországba történő áttelepítés, a Csehszlovákia és Magyarország közti lakosságcsere, valamint a határvidéknek szlovák lakossággal történő betelepítése — jelentősen megváltozott a lakosság nemzetiségi összetétele. Ezek az intézkedések nagy hatást gyakoroltak volt járásaink lakosságának nemzetiségi struktúrájára. A falusi lakosság hosszantartó migrációja kedvezőtlenül hatott a mezőgazdaság fejlődésére, aminek következtében a mezőgazdaságban mutatkozó háborús károk felszámolása is lassan valósult meg járásainkban.
