Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (10. évfolyam, 1986)

Danter Izabella: Népi gyógyítás a Csilizközben

A kisgyermek haját és körmét egy éves koráig nem volt szabad ollóval levágni. A körmeit az anyja rágta le, mert azt tartották, hogy az a gyerek, amelyiknek ollóval nyírják a körmeit „kezeragadozó, lopós“ lesz. A haját azért nem vágták le, mert akkor lenyírják a szerencséjét is. A kisdedet, amíg nem nőttek ki a fogai, nem volt szabad a tükörbe nézetni, mert akkor nehezen jönnek a fogai.

Abban a helyiségben, ahol a halott ki volt terítve, fekete kendövei takarták le a tükröt, hogy“ . . . jobban1 tuggyon nyugonnyi a halott“. Azt is hitték, hogyha a halott meglátta magát a tükörben, áldozatot követelt. Az a személy, aki a tükörben látta meg a halottat, „az utánna ment“. Az olyan helyiség ablakai, amelyben ki volt a halott terítve, nem lehettek nyitva. Ablakon keresztül nem volt szabad a halottat megnézni, mert akkor az illető sárgaságot kapott. Ha kocsin vitték ki a temetőbe a halottat, s útközben találkoztak egy szembejövő másik kocsival, akkor hamarosan megint valaki meghalt.

Az évközi szokások köréből is ismertek azok a megelőző eljárások és mágikus jellegű praktikák, amelyek a jó egészség megtartására irányultak. A karácsonyi asztal alá a családfő odatette a fejszét, hogy egész évben el ne vágja a kezét, lábát. Hogy egész évben egészségesek és erősek legyenek, a karácsonyi asztalra egészborsot (47] tettek. Szokás volt az is, hogy a karácsonyi vacsorakor az apa egy „ómát“ (37) annyi felé vágott, ahány tagja volt a családnak. Kinek mennyi jutott a magházból, abból állapították meg, hogy az új évben egészséges lesz-e. Ha csak kicsi magház került a részbe, azaz tiszta volt az alma, egészséget jelentett. Karácsony böjtjén, sem az ünnepek alatt nem volt szabad kötélen hagyni a ruhát száradni, mert ellenkező esetben nagy baj érte a családot: elhalálozást jelentett.

Aprószentek (dec. 28.) napján szokás volt a korbácsolás. Aranyvesszőből (61) (szép sárga fűzfavesszőből) font, szalagokkal díszített korbáccsal jártak a legények házról házra és ezzel vesszőzfék a lányokat, asszonyokat, hogy ne legyen rajtuk kelés. Balonyban ezt a verset mondták ilyenkor5:

Elérkezett aprószentek estéje,

Ezeket a Heródes megölette,

Ezek vért ontottak ártatlanokért,

És nyertek a menyországban tiszta bért.

Vesszőzés közben pedig ismételgették: „Egészséggel, üdvösséggel, több jóval, kevesebb rosszal, kelés ne legyen a hátadon.“ Medvén így mondták: „Azír korbácsútak, hogy kellíses ne legyen a hele, ne írje a bőrt semmiféle veszedelem“.

Szilveszter napjához is több hiedelem fűződött. Ezen a napon délután pogácsát sütöttek a lányok, mindegyikbe szúrtak egy-egy lúdtollat, s akié a sütés közben leégett, annak a vőlegénye nem élt sokáig. A kerek pogácsákat azért is sütötték, hogy az új esztendő kerek legyen. E- zen a napon a rétes sütése is szokás volt, hogy hosszú legyen az életük.

Üjév napján arra nagyon ügyeltek, hogy az első látogató mindig férfi legyen, mert az szerencsét hoz, a nő pedig szerencsétlenséget. Olláry Mária, balonyi lakos így emlékezik erre: „Üjév nepján nem mehetett vendígsígbe nő, mer akkor nagy szerencsétlensíget hozott a házro. Én eccer ezen a napon eementem a rokonyékho, és az évben megdöglött a tehenyük. Én vótam a hibás. Szímőrű kerűtem ide Balonba fírhe 1930-ba, és itt ojan nagyon babonás nípek vótak, hogy én sok mindent addig nem is hallottam, amit itt tartottak“.