Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (10. évfolyam, 1986)
Danter Izabella: Népi gyógyítás a Csilizközben
csinget, máj utánno a békát jó messzire eedobta a feje fölött“. Szapon erre a célra a „vakarcsos békát“ használták. Egy kulcsodi asszony mesélte: „Kilenc vét az eggyik berátnémnak. Ászt monta eccer: óvasdi meg a csömöcsingjeimet a újjaddaa, és akkor rúla lementek és rám gyöttek. Én is így szabadútam meg fülük“. Az érintkezésen alapuló mágiából indul ki a következő varázsló eljárás is. Patason minden egyes csömőcsinget egy kis zabosoméval (11 j megkerítettek, utána a zabcsomókat a „szerhacsöpögő“ alá elásták. Mire ezek elrohadtak, addigra a csömőcsing is elmúlott. Hasonló gyógyító eljárást alkalmaztak Bősön is. Ahány „szemöcs“ volt valakin, annyi darabka húst kellett venni a frissen vágott disznóból. Minden szemölcsöt külön húsdarabbal háromszor meg kellett nyomkodni, és a húsdarabokat el kellett ásni a küszöb alá. Mikorra a hús a küszöb alatt elrothadt, elmúlt a szemölcs is. Kulcsodról származik a, következő hasonló jelegű adat: Egy kis kenyártésztával jól meg kellett nyomogatni a csömőcsinget és aztán a kerítés kilenc karójára kellett ezt szétrakni. Mire a tészta a kerítéskaróról lefogyott, elmúlt a csömőcsing is. Egyszerűbb változata ennek a gyógymódnak az, amikor a csömőcsinges kezű asszony a kenyér dagasztásakor jól megdörzsölte a csömőcsingjeit a kenyértésztával, ettől aztán elmúlott. A medveiek szerint a csömőcsinget állapotos asszonyba kellett belevágni, úgy, hogy észre ne vegye. A Csilizközben ma már csak szórványosan található meg a csömőcsingre való ráolvasás. Egy bösi adat szerint1 Akinek szemölcse van, annak újhold idején napkelte előtt az udvarra kellett kiállni, a holdra nézni és mondani: Űj hold, új király, Menyegzőbe hívattál, Magam nem mehetek el, Csömőcsingem küldöm el. Egy másik adat tulajdonképpen variánsa az elsőnek. Akinek „szemőcse vót, az újhódkor megköszöntötte“. Űjhold idején meg kellett kerülnie a kutat háromszor és közben a következő verset elmondani, majd utána a kútba nézni: Új hold, új király, Engem lakodalomba hívnak, Ha én oda nem mehetek, Elküldöm a csömöcsingemet. Az adatközlők állítása szerint, ez a gyógyítási mód igen hasznos, magukon próbálták ki, és elmúlt tőle a csömőcsing. A szeplöt főleg a fiatal lányok igyekeztek eltávolítani az arcukról. A szép tiszta arc egészséget, üdeséget jelentett. A leányok azért, hogy szépek legyenek, márciusi hóval mosakodtak, miközben a következő versikét mondták: Hogyha szép akarna lenni, Márciusi hóval mosdjék, Márciusi hó az a szép, Nem az a sok mérges festék. A tavaszi időszakhoz kapcsolódik a következő eljárás is. Az első fecske megérkezésekor a szeplős leány futkározzon az udvaron és közben mondja: „Fecskét látok, szeplöt hányok!“ A sízeplők elmúlására még ajánlatos volt májusi harmatban, tejben vagy a saját reggeli vizeletében mosakodni. Patasról származik az az irracionális eredetű eljárás, amely szerint, ha a leány arca szeplős volt,
