Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (7. évfolyam, 1983)

1983/4 - Marczell Béla: A Csilizköz és lakói. 7. Csiliznyárad

kisgazdáknak is. Kommunista Párt nem volt, de voroskatona igen, aki harcolt az orosz forradalomban, s végigharcolta a Magyar Tanácsköztársaság hadjáratait is«

A nyáradi nép is benne élt a népi hagyományban. A szokás az évszázadok folyamán törvénnyé változott, s ehhez szigorúan ragaszkodtak» Ez a torvény századunk elad felében még meghatározta az életformát is. így pl« a nagy nyári munkák, mint az aratás, a masinázás vagy az ősziek betakarítása és a vetés is ezeknek a szokásoknak megfelelően zaj’lott le. A gazda Péter-Pál napján kiment megnézni a gabonát, s ha megállapította, hogy ’’megszakadt” a gabona töve, megkezdte az aratást» Már ezen a napon néhány kévére valót levágott, mintegy jelképesen ne gkezdve a munkát. A kezdés napján reggel elmentek a templomba áldásért» A munkát pedig, amely gyakran egy hónapig is eltartott, Jézus segíts! fohásszal kezdték. A ki_látogató gazda kezét a marokszedők jelképesen megkötözték szalaggal és búzaszállal, így ejtették fogságukba, hogy kiszabadulása fejében némi ajándékot /pénzt/kapjanak. A kötözéskor rigmust is mondtak, ennek szövege azonban már régebben feledésbe ment.

Az aratás befejezésekor aratókoszorút készítettek. Búza és zab kalászaiból fonták a koszorút, s színes szalagokkal díszítették A marokszedö lányok vitték a gazda házához vidám dalszoval, majd az első kaszás, az aratogazda adta át köszöntő kíséretében: Kedves gazduram! Isten segítségével befejeztük az aratást. Továbbra is jó egészséget kívánunk gazduramnak és az egész családjának. Tartsa meg az Isten erőben, egészségben, a jövőre is minket válasszon aratójának«» E néhány mondat után kis versikét is szoktak mondani:

Gazduramnak tisztelettel jelenesük.

Az aratást ma délbe'befejeztük.

Adja Isten, kövér legyen minden búzaszem. Fehér lisztből omlós kalács, puha kenyér sülhessen.

A koszorú átadása után a gazda vacsorával és itallal vendégelte meg az aratóit.

Az év nagy ünnepeit mindig nagy bensöséggel ülték meg. Ismerték a kétasszony-kozi hiedelmeit, a Kisasszony-napi hagyományt. András napján böjjtoltek a lányok, Miklóskor jártak a Mi