Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (7. évfolyam, 1983)
1983/4 - Marczell Béla: A Csilizköz és lakói. 7. Csiliznyárad
A CSILIZKÖZ ÉS LAKÓI 7 CSILIZNYÁRAD Első okleveles nyomai csak a 15a század első felében találhatók. Ekkor már a DÓczyak birtokolják. Az 1544-es össze-' írás pedig Kamarjay Tamást és Lipcsey Gáspárt említi birtokosként» Birtokos volt Istvánffy Miklós alnádor is az 1609. összeírás szerint. Érdekessége a falunak, hogy 50 évig nem volt bírája . A falu nevével kapcsolatban úgy hiszik, hogy valamikor ezen a Duna-tájon nagy nyárfaerdök voltak, innét lett a csiliz— közi kisközség Nyárad /Nagyné Horváth Aranka 65 éves adatközlő/. Ezen, a nyárfával, náddal, zsombékokkal borított területen, a mai Nyárad és Bős közötti részen volt és van a Mocsára nevű dűlő. Ennek legnagyobb részét csak századunk hatvanas éveiben törték föl. Addig legelő és kaszáló volt. A dűlőben először halásztelep létesült, s ez a halásztelep később kisebb faluvá fejlődött. Ősi alapítói a Vida, a Hölgye és a Miklós család, valamint a Csicsayak és a Sebők. A hagyomány szerint a Vidék Erdélyből kerültek a nyáradi halásztelepre, mint halászok. Vida Simonná Végh Katalin 77 éves adatközlő még az Öregszőlőktől hallotta, hogy az első nyáradi telepesek a Simon rétje nevű dűlőben kötöttek ki, s innét terjeszkedett tovább a falu. Nyárad nemes község volt. Vezetője, a hadnagy védelmet adhatott a Jobbágyfalvak menekültjeinek, ugyanis, ha ezek a menekültek elérték a nemesi falu határát, a törvény tovább nem üldözhette őket. A falu nemesei saját költségükön vonultak hadba, s mint parancsnokok irányították csapataikat. Közel lévén a Dunához, sokszor érte árvíz a falut. Az 1850-e8 vízkor szinte a fél falu romba dőlt. A legrégibb házak - ezek magasabb helyen álltak - nem dőltek össze. Nyárad má is legrégibb, legmagasabb része a Krumplisor, ide nem ért sohasem az ár vagy a talajvíz. Az egész faluból ide hordták
