Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (7. évfolyam, 1983)
1983/4 - Marczell Béla: A Csilizköz és lakói. 6. Szap
hogy legénnyé avassák, nem mehetett a kocsmába, A korosztfiú hívta meg azután mindig a leányt a bálba a korőaztapának. Illendőképpen beköszöntött a házba: JÓ estét kívánokf Vígh Sándor úrékat kéreti Illés Béla korosztapám, hogy elengednék-e Boske nevű lányukat egypár táncra. Az éjjeli nyugodalmat a bakterok vigyázták. Volt egy hivatásos és két önkéntesen szolgáló bakter. Este 10 órától hajnali 4 óráig minden órában versben kiáltották: Hallja meg a háznak ura, Tízet ütött már az óra Boldogságos Szűz Mária Vezéreljen minket Jóra. Az imádságszerft verseket néha tréfás mondókává változtatták: Tízet ütött már az óra, Térjetek, hát nyugovóra! Q • • • • • Éjfél után óra kettő, Keljen föl az olfametszö! Éjfél után óra három, Ha alusznak, én nem bánom! Ismerték a boszorkányt őrt éneteket, a tűzesember mondáját, a szent QySrgy napi varázslást, s tudtak érdekes megfigyeléseket is: Ha valaki nagyobb útra indult, megvárta a déli harangszót, csak utána indult el. így biztosan szerencsével Járt, Mindenki tudta a faluban, hogy holdújság /újhold/ idején nem szabad fát kivágni, sem botolni, mert az a fa szuvassá változotto Marczell Béla
