Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (6. évfolyam, 1982)
1982/4 - Marczell Béla: A Csilizköz és lakói. 4. Balony II.
A CSILIZKÖZ ÉS LAKÓI 4. BALONY II. Mikulás napja már az adventi időszak jeles napja volt éppúgy, mint a hiedelmekben gazdag Luca. Régi szokás volt, hogy a gyermekeknek szánt ajándékot a szülök odaadták a házról házra járó mikulásoknak, akik azután a jókat megajándékozták, a roszszalkodokat pedig korbáccsal jelképesen megverték» Egyesek püspöknek, mások krampusznak öltöztek. A püspök rendszerint láncon vezette a krampuszt. A lucák mindig fehérbe öltöztek, Csak férfiak öltözhettek föl. Beszélniük nem volt szabad, csendben, némán végeztek mindent. Soprfi vagy meszelő - néhol mind a kettő - volt a kezükben, ezzel pokháloztak söpörtek. Megsimogatták a háziak arcát is,hogy ne legyen rajtuk kelés, kiütés, mindig egészségesek legyenek. Luca napján tilos volt a varrás és a fonás is. Ha varrtak, nem tojtak a tyúkok, a fonáskor pedig a fonal "összeffllt." Vacsorakor sem keltek föl a háziasszonyok az asztaltól, hogy sok legyen a kotló, és nyugodtan üljenek a tojásokon. A mátyusföldi hagyományból került Balonyra a következő szokás: Luca napján 13 cédulára férfi vagy női neveket írtak. Kiválasztottak egy szép, egyésaségés piros almát, ebből karácsony estéjéig mindennap egy harapást elfogyasztottak. Az utolsó falatot szenteste a 13 cédulával együtt a kapcájukba csavarták s éjszakára a fejük alá tették. Aki felől a tizenhárom név viselője közül álmodtak ezen az éjszakán, az lett később a házastársuk. Luca napkor járt a faluban a "szalmátőrök* is. Alacsony, szalmával kőrültőmőtt ember volt, hasonlított a képeken látható törők basákhoz, ezért is nevezték szalmatőröknek. A balonyiak is ismerték a Luca székével kapcsolatos hiedelmet. A tizenkét napig titokban készített székre állva az éjféli misén egyes hiedelem szerint a jövendőbeli házastárs arca, másik változat szerint pedig a boszorkány jelenik meg a szék készítője előtt.
