Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (6. évfolyam, 1982)

1982/2 - Marczell Béla: A Csilizköz és lakói. 2. Csilizradvány

húzódott végig hosszában a mestergerenda. Ez tartotta a többi, rendszerint öt vagy kilenc darab kisebb tartógerendát. A mestergerendába bevésték az építtető és sokszor a felesége nevét is, valamint az építés évét. A legrégibb ház a hatvanas években /1960/ Radványon a 129. szám alatti ház, Fekete József háza volt. A mestergerendáján a következő szöveg szerepelt: EZ HÁZOTtÉPÍTETTE NN MISZÁROS IGNÁC 1797. Ez a gerenda ot méter hosszú harminc centiméter vastag és tizennyolc cm széles volt. Nyolc darab négy méter hosszú keresztgerendát tartott.

A faluban 1967-ben még tizenöt szöveges és öt szöveg nélküli mestergerenda volt található. 1945 után a házakat átalakították vagy lebontották, s újat építettek helyébe.

Csilizradványon a legnagyobb gazda 120 holdon gazdálkodott, de voltak itt közép- és kisparasztok, törpebirtokosok, cselédek és mezőgazdasági munkások is. A lakosok között nagy egyetértés volt, szívesen segítettek egymásnak. A felekezetek egymás ünnepeit is megtartották. Élénk volt a kulturális élet is. A faluban működő tanítok nagy kedvvel és hozzáértéssel foglalkoztak az ifjúsággal. Sok színdarabot játszottak, s jól működött a dalárda ia.

Politikailag a falu eléggé megosztott volt. Működött a magyar nemzeti párt, az agrárpárt és 1922-től a kommunista párt is. A kommunista párt 1938 után illegalitásba ment, de ahol csak lehetett szervezte az ellenállást. A párt tagjai Földes Bálint házában üléseztek, s a járás többi kommunista pártjával közösen szervezték a tüntetéseket, sztrájkokat. Az 1936. május 5-én kezdődött sztrájkban a radványiak is részt vettek, de már korábban, az 1932-08 nagymegyeri tüntetésnek is aktív résztvevői voltak. Az 1922-1938 közötti időszakban kétszer is kommunista bíró: Fussy Kálmán és Zsidó Vince állt a falu élén.

Elevenen él a faluban a hagyomány is. Szinte mindenki ismeri a faluhoz tartozó Várhelydomb mondáját, amely szerint a porosz-osztrák háború idején Mária Terézia királynő a Dunán erre menekült a porosz csapatok elöl. Menekülés közben szülési fájdalmak lepték meg, ezért a közeli magaslaton megszállt. Itt, a nádasban biztos menedéket vélt találni, a itt szülte meg fiát, II. Józsefet, a későbbi királyt. A környék asszonyai ezt megtudva nagy szeretettel vették körül a királynőt, s ki-ki tehetsége szerint minden jóval ellátta. Nemcsak a radvápyi, hanem a balonyi és a