Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (6. évfolyam, 1982)

1982/2 - Marczell Béla: A Csilizköz és lakói. 2. Csilizradvány

patasi asszonyok is így tettek. A felséges királyasszony - beszéli tovább a monda - hogy meghálálja alattvalói fáradozását, minden községnek megengedte, hogy egy kívánságukat előterjeszthetik, és ö teljesíti azt. így hát a radványiak azt kérték, hogy a templomon két ajtót zárasson be, hogy az idetartozó két község hívei is ugyanazon az ajtón lépjenek be a templomba, amelyen a helybeliek. A monda igazságát látszik részben bizonyítani az a tény, hogy az 1965-ös árvíz után a templom faláról is lehullott a vakolat, s alatta egy befalazott ajtó nyomai tűntek elő.

Egy másik monda szerint - lejegyezte felsögelléri Takáts István 1816-ban - az egyház históriájára legrégibb dátum a tradíció, mely szerint azt beszélik a lakosok, hogy régente a Duna a helység mellett folyván, hol most a Köcze van. Béla királyunk felesége, Mária királyné a tatárjárás idején a Dunán jött hajóval, környülvették a szülésnek fájdalmai s szerentsésen megszaporodik a ballonyi határ szélén, az ú.n. Várhelydombon. A radványi, patasi, ballonyi asszonyok táplálták öt, miért minden községnek bizonyos szabadalmat adott. A ballonyiak azt kérték, hogy legyen az ö helységük szabad hely, 3 minden teher és adó alól felmentve. A radványiak, hogy a templomukon három ajtó legyen. A patasiak, hogy a dézsma alól legyenek felmentve.

Nevezetes hely a községhez tartozó Füzes - puszta is. Az itteni uradalomnak volt egy nagy nádas területe, amelyet a Csiliz zárt körül. Nagyobb vész idején az asszonyok a gyermekekkel ide menekültek. Az egész nádast kifelé állított fogasokkal rakták korül, így megnehezítették az ellenség behatolását.

A parasztélet rendjét valamikor olyan szigorúan meghatározó szokásvilág Radványon is kötelező volt a falu minden lakója számára. A jeles napok körül kialakult hagyomány tette színessé, bensőségessé az ünnepet, s könnyítette a hétköznapok egyhangúságát , nehéz munkáját. A Csallóköz-szerte ismert szokások is elevenen éltek, akár a karácsony, a húsvét vagy más ünnephez kapcsolódó* hagyományt vizsgáljuk. A karácsonyi időszak első jeles napja a Miklós-nap. Ezen a napon a férfiak"maskarába” öltöztek. Házról házra járva gyűjtötték össze a tojást, amelyet a kocsmában közösen fogyasztottak el. A mikulások az álarcot harisnyából készítették, szakálluk pedig kenderkócból volt0 Kezükből elmaradhatatlan volt a csörgős bot, amellyel nagyokat csördítettek a pad