Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (6. évfolyam, 1982)
1982/2 - Marczell Béla: A Csilizköz és lakói. 2. Csilizradvány
A CSILIZKÖZ ÉS LAKÓI 2. CSILIZRADVÁNY Ősi csalloköz-csilizközi település. 1252 táján már villa Radovan és Radvan alakban fordul éld az oklevelekben. Egyes történészek szerint nevét a Rád nemzetsé&öl nyerte, amely família még a 15» század elején is birtokos volt a faluban. A század első felében már a DÓczyak is, az 1544-ki összeírásban pedig a Kamorjay és a Lipcsey család is birtokosként szerepel. Az 1555-os összeírás szerint a Dersffy család, 1580 körül pedig Istvánffy Miklós alnádor és történetíró is birtokos felesége, Both Eszter után. A későbbi századokban az Illésházyak, a Batthyányok birtokolják, a múlt század fordulóján pedig Bethlen A- ladár gróf a legnagyobb birtokos. A község 1861-ben majd teljez * z sen leégett. Ekkor rongálódott meg a gótikus részletekben bővelkedő ősi templom is. Egyházat már Pázmány is a legrégibbek között említi. A régi falu egy hosszú, mindkét végén villa alakban elágazó utcából állt, amelyet egy dombszerfl emelkedés osztott ketté. Ez volt a falu központja, itt a házak is szilárd talajon álltak, míg az Alvég /Aszer/ és a Felvég /Főszer/ eléggé lapos területen feküdt. Ezeken a részeken a ház építése előtt alaposan elő kellett készíteni a talajt. A radványi ház -más csallóközi házhoz hasonlóan - három helyiségből állott. Legnagyobb volt az utca felöli szoba, az első vagy tiszta szoba, ebben lakott a család. Középütt volt a bejárati ajtó. Ezen jutottak be a pitvarba, ahonnét még egy szoba nyílt, ez volt a hátulsó szoba, s rendszerint kamrának használták. A pitvar belső, nyitott kémény alatti része volt a füstös konyha, itt főztek, s itt volt a kamra is. A régebbi időkben Radványon talán tíz család ha akadt, akik a hátsó szobában laktak, az elsőt pedig tiszta szobának használták. Ennek a nagy első szobának a közepén fent, a mennyezeten
