Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (5. évfolyam, 1981)

1981/4 - Marczell Béla: "Megjött a szép karácsony"

Az asztal alá helyezett szalmából a tyúkok alá ia tettek, hogy a kotlok jól, nyugodtan üljenek, és minden tojás fias legyen. Patason a vacsora után az asszonyok elmentek a szomszéd kazlához, abból maréknj * szaluicÁt c^enteK. s ezt a Kotlo alá tették, néhány szúlxul peuxg a tűzhelyen begyújtottak. Hitük szerint ez azt jelentette, hogy minden ilyen szalmára ültetett tyúk egész évben jó tojó lett, s nyugodtan ült a fészkén. A begyújtás pedig az egész évi szerencsét biztosította. Ugyancsak Patason hitték, hogy a karácsonyesti kalácsból éjjel a család halottjai eszneko Csilizr3dványon karácsony este az asztalra búzafejes kalácsot tettek. Ez a búzakalászhoz hasonlóan megfonott kalács volt, négysoros, mint a búzafej. A búza, a gabona az életet jelentette, s jelenti ma is főként a népi hagyományban. A karácsonyi kalács pedig a testi és a lelki erő szimbóluma is volt. A lélek nyugalma érdekében tették az asztalra az imádságoskonyvet, református vidékeken a Bibliát és a Zsoltárt. Az asztal alá rakott szalma, széna és búza fekhelyként szolgált az éjfélkor odalátogató KÍ3jézusnak. A csilizradványi szokás szerint szenteste a ruhák sem lóghattak sehol a házban. Ilyenkor lepedőt terítettek a padlóra, s erre rakták le a ruhákat. Tették ezt azért, hogy mindig szerencse legyen a háznál, 3 az állatok se pusztuljanak el. Az asztalt is azért készítették el olyan gazdagon, hogy a jövő is biztosítva legyen élelemben, egészségben.