Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (5. évfolyam, 1981)
1981/4 - Marczell Béla: "Megjött a szép karácsony"
rültek: fokhagyma, főzökanúl, méz, kalács, kenyér, ostya, alma, dió, bab és lencse. Sok helyütt borsot is tettek az asztalra. Az asztal alatt pedig elkészítették kereszt alakban összekötve a szalmát és egy kosár tiszta búzát. A kalácsot és a kenyeret egymásra rakták, a kenyeret kalappal fedték le. Ezt a kalapot s^ent József kalapjának nevezték. Az asztalra helyezett tárgyak és élelem szimbolikus jelentés*sel bírt. Pl. a fokhagymát, ha a ló beteg volt, a farka alá kötötték, hogy meggyógyuljon. A fokhagyma még az étel romlatlanságának a megőrzésére is szolgált. A főzökanál, a kalács, a kenyér és a méz, valamint az ostya az egész évi élelmet biztosította. A kalappal a szerencsét takarták le, hogy az mindig a ház népével maradjon, з a család minden tagja egész évben szerencsés és egészséges legyen. Az alma, a dió, a bab, a lencse az anyagi gazdagságot jelképezte. A babot azért fogyasztották, hogy egész évben зок /elég/ nagypénzük /papírpénzük/, a lencsét pedig azért ették, hogy mindig elég aprópénzük legyen. A borsot mindig a kakasnak adták, hogy megmaradjon az ereje, de tettek belőle a levesbe is, hogy megvédje a háziak egészségét. A népi hagyományban fontos szerepe volt a piros almának és a diónak. E két gyümölcs a néphit szerint a természet visszatérő erejét jelképezte, я erotikus szimbólum Í30 Már a görög mitológia szerint Vénusz, a szerelem istennője is almát ajándékozott kegyeltjeinek, mint ahogy szokásban volt a görögöknél is az új házasoknak almát ajándékozni egybekelésük előestéjén, s ezt megosztva ксгозеп fogyasztották el. A karácsonyesti almát Csilizradvágyon is annyi fele vágták el, ahány tagja volt a családnak. A Csallóköz több falujában a lányok az éjféli mieére is piros almát vittek magukkal, s az így megszentelt almát másnap, azaz karácsony napján az utcán fogyasztották el arra várva, hogy férfival találkozzanak. A hit szerint olyan nevíl férfi lett a férjük, amilyen nevűvel találkoztak az alma evése közben. Sokan ittak a karácsonyi piros almáról lehulló vízből is, hogy egész évben egészségesek maradjanak. Ilyen vízzel itatták az állatokat is ebből a célból. A karácsonyi asztalt az ünnepek alatt érintetlenül hagyták, ez az érintetlenség a családi békét jelképezteo Csak az ünnepek eltelte után bontották szét. Addig az ételmpradékokat is gondosan megőrizték, s a szemetet sem vitték ki a házból, ezzel védve a ház згегепсзёj?t • Az asztal szétbontása után az ételmaradékokból a baromfiak és az állatok is kaptak, a takarmányt is az állatoknak adták.
