Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (3. évfolyam, 1979)
1979/3 - Marczell Béla: Így laktak a Csallóközben
valamint Ludomír Zelina és Zuzana HloSníková mflvészházaspár munkásságával ismerkedhetnek meg a művészet kedvelői. Mag Gyula ÍGY LAKTAK A CSALLÓKÖZBEN A népi építészet a jelenben már mint teremtő erő nem létezik. A meglévő is csak emlék, hagyomány, 3 egyre inkább eltűnőben van. Ezt a hagyományt őrzi a Csallóközi Múzeum is a régi módon berendezett csallóközi konyhával és szobával. Régen a ház általában három helyiségből állt. A legnagyobb volt az utca frontján lévő szoba, az "első szoba**, ebben lakott az egész család. Mellette volt a konyha, ez két részből állt: az udvarra nyíló pitvarból és a tulajdonképpeni nyitott konyhából. A pitvarból még egy szoba nyílt, ez volt a "hátusó szoba”, amelyet rendszerint kamrának használtak. Később voltak olyan jobb családok is, akik az első szobát "tiszta szobá"-nak használták, s a hátulsoban laktak. A konyhát viszont csak nyáron használták, mert télen a nyitott kémény miatt igen hideg volt. Az első szoba közepén, fent a mennyezeten húzódott végig hoszszában a mestergerenda, ez tartotta a többi, rendszerint öt vagy kilenc darab kisebb tartógerendát. A mestergerendába bevésték az építtető és felesége nevét valamint az építés évét. A múzeumi szoba mestergerendáján ezt olvashatjuk: B I A D 1841 F R - Bittó István Anno Homini 1841 Földes Róza. Érdekes volt az ablakok elhelyezése, mindig az egyik sarkot fogták be, ide jutott a legtöbb fény. A földes szoba legfőbb bútorzata, ahogy múzeumunkban is látható, az asztal, a pad, az ágy, a sifonér, a székek, a tűkör és a sublót. Az asztal mindig a legtöbb fényt kapó sarokban állt a karos padokkal. A magasra vetett ágyak mindig a falak mentén egymás hosszában helyezkedtek el. Mellettük álltak a székek. Velük szemben foglalt helyet a sifonér vagy szekrény, ebbe rakták a ruhaneműt. Az asztal melletti másik sarokban volt a sublót, felette a tűkor, rajta poharak, álló tűkör és egyéb csecsebecsék. Az asztal
