Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (3. évfolyam, 1979)
1979/3 - Marczell Béla: Így laktak a Csallóközben
feletti gerendából lógott az ernyös /kalapos/ mozgatható petróleumlámpa, amelyet szükségszerűen alacsonyabbra vagy magasabbra lehetett állítani. A szekrény tetejére ugyancsak poharakat raktak, de itt tartották az érett gyümölcsöt is. Ez jellegzetes falusi szagot kölcsönzött a szobának. A falakon az ágyak felett Jézus és Mária képei, a tükör körül családi fényképek, az asztal feletti falon pedig a családfő katonaképe kapott helyet. Az Öregszőlők részére szolgált az u.n. gondolkodo3zék, karosszék, amelyet rendszerint maguk készítettek. A ház középső részét foglalta el a konyha. Két részből állt. Első része volt az udvarra nyíló pitvar, amelynek gádoros vagy deszkából készült kétrészes ajtaja volt, második a nyitott konyha a szabadkéményfl kemencével, valamint a rakott tűzhellyel. A konyha falát háztartási edényekkel, eszközökkel és színes tányérokkal díszítették. Később a nyitott konyhákat átalakították. A kéményt egybeépítve a kemencével zárttá tettéko Ebben a konyhában állt a tálas, az alsó részében tartották a kenyeret, sót, cukrot, paprikát és más fűszereket, a felső rácsos részre pedig tányérokat, tálakat, poharakat tetteko Itt volt a csikósporheltnek nevezett tűzhely, a rendszerint ikszlábil asztal, székek, pad, morzsolószék a vizes kannával, valamint a nstelázsi"-nak nevezett állvány az edényekkel. E- gyébként mind a szoba, mind a konyha bútorzata, felszerelése, díszítése egyénenként és családonként változott, variálódott. A hátsószoba hasonlított az elsőhöz azzal különbséggel, hogy itt főztek is télen, s itt végezték a kukoricamorzsolást, a kosárfonást, a tollfosztást és más könnyebb kézi munkákat. Marczell Béla
