Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (2. évfolyam, 1978)

1978/2 - Marczell Béla: Halászat a régi Csallóközben

buszkén mutogatta előkelő vendégeinek* Külön csallóközi érdekesség, hogy a szarvai kastély egykori nagy hatalmú ura, Sárkány Ambrus pozsonyi főispán II. Lajost és feleségét, Habsburg Máriát ízletes dunai vizával kínálta a tiszteletűkre adott ebéden* A korabeli hagyomány szerint a királyi pár felséges eledelnek nevezte a kínált ételt*

A vizabalászat nagy gazdasági jelentősége mellett igen élvezetes látványosságot is jelentett* Híresek voltak az esztergomi érsekség vizafbgásai.a csallóközi Aszód pusztán és kornyékén, Ekecs határában. Olfite Miklós érsek egy 1537-ből kelt írásába» megemlíti, hogy az aszódi halászaton nemcsak metgyar, hanem külföldi előkelőségek is meg szoktak jelenni. Az 1560-ban rendezett halászaton pedig maga Miksa császár és király is jelen volt*

A csallóközi Duna híres vizafogó helyei voltak Gúta, Aszód, Szap szégyéi. Komáromban, Qútán, Ekecsen és Nyárasdon éltek a leghíre - sebb vizahalászok*

A vizafogásra különböző, ma már alig létező halászeszkozok szolgáltak* Ilyen.volt pl* a vejsze és a szégye. A nyelvészek sokáig halászó vizeknek, "vízhelyeknek" értelmezték e szavak jelentését. Csak hermán Ottó, a magyar halászat első hivatott kutatója és kitűnő ismerője fedezte fel és ismertette először szakszerűen ezeket a halászbszkozoket. Megállapította, hogy a vejszhely a vejsze számára alkalmas halászóhely, a vejsze pedig szerszám, tehát nem víz* Nádból vagy veszszőből font s a víz fenekén levert eszköz, amely labdrintusszerft megoldásával a belekerült halakat megtéveszti, és nem tudnak belőle kimenekülni*

A másik őstörténeti halászészkoz a szégye vagy másik nevén a cége* Tulajdonképpen bolgár-torok eredettt szerszám, s a magyarság a vei lük való együttélés idején vehette át, de az is lehet, hogy már Jkrébban is ismerte* A vizafogó azé gyének két leírását is ismerjük. Az egyiket Oláh Miklós esztergomi érsek jegyezte fel Hungária címtt munkájában:M... A viza a folyó mély örvényében tartózkodik* November végén, mielőtt a jégzajlás beáll, a Duna és a Vágduna medrében egyenkőztten karókat vernek* A meder közepén pedig a varsa számára nyílást hagynak. A karók közt a halászok a ladikról hálót vetnek. A parton ekozben ágyúznak, az ágyúk hangja a vizákat kiriasztja a rejtekhelyeikről, s ha a hálóba keverednek, könnyűszerrel húzzák ki a vizákat a partra". A Csallóközben Khín Antal, az ugynaesak n eves halászati Szakember és tudós kutató találta meg a szégye utolsó maradványát,