Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (2. évfolyam, 1978)
1978/1 - Nagyné M. Kornélia: Csallóköz népi építészetéről
4. A kiállított anyag történelmi kronológiája sem mindenütt elfogadható. Nagyon sok helyütt keverednek felszabadulási utánu anyagok két háború közötti anyagokkal» Ilyen szempontból a legjobb ne goiadás az eperjesi, ahol a kronológiai sorrendet szakszerűen betartották. Ezen a fogyatékosságon az emlékszobák vezetői nagyon könnyen tudnak javítani. Végső tanulságként megállíthatjuk: További emlékszobák létesítése mellett legfontosabb feladatunk a már meglévő emlékszobák fogyatékosságainak kiküszöbölése, mert igazi nevelő hatással csak így tudjuk munkásmozgalmunk hagyatékát lakossá - gunkat bemutatni. Kovács László A közelmúltban rohamosan tűntek és napjainkban is tűnnek el népi építészetünk emlékei, népi kultúránknak e specifikus és felmérhetetlen értékű alkotásai. Előidézi ezt egyrészt a falun élő emberek megváltó - zott igénye, a gazdasági fejlődéssel, az életszínvonal emelkedéssel törvényszerűen és mindenképp helyeseibetőén fellépő igény a lakáskultúra színvonalának javítására, másrészt mintha kevesebb gondot fordítana a műemlékvédelem is a ma még fellelhető építészeti emlékek megmentésére, aktív védelmére. A csallóközi parasztházakat az említetteken kívül az állandóan ismétlődő árvizek is veszélyeztették, különösen az 1965-ös csicsói gátszakadás rombolása után már csak egyedi emlékek találhatók. A népi építészet vizsgálatakor szólnunk kell mindenképp a jellegzetes telepformák, a települések kialakulásáról. Az aránylag kisszámú magányos településtől, tanyától eltekintve a Csallóköz egész területén a zárt faluforma uralkodik, és ebből is főként a szabályos típusú falu terjedt e*l. A szabályos típusú község területét egyetlen utca vagy néhány egymást keresztező utcasor alkotja. Az utca két oldalára nyílnak a
