Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Fémfonalakkal díszített Esterházy nyeregtakarók restaurálása

Műtárgyvédelem 37—38 alapszöveteket is maradandóan károsíthatják. Sajnos, a szerves anyagból készült bél­fonalak még a vegyszermentes, vizes tisztítások során is megduzzadhatnak, azokat a fémszalagok éles széle roncsolhatja, gyengítheti.4 Számos esetben mégis szükség van a vizes tisztításra, mert a textilben maradó szennyeződések (a föld alatt töltött évek során keletkezett lebomlási termékek, penészes részletek, erősen lúgos vagy savas pH) több kárt okozhatnak, mint a nedvesség. A fémfonalakkal hímzett vagy átszőtt szövetek tisztításához ideális megol­dást nagyon nehéz találni, sok esetben nem is létezik ilyen. A választott mód­szer általában kompromisszumok eredménye. Minden esetben mérlegelni kell, vajon a beavatkozás mértéke és esetleges „mellékhatása” arányban áll-e az elérni kívánt eredménnyel. Természetesen, végül döntést hozni csak a mindenre kiter­jedő anyagvizsgálatok (készítéstechnikák, alapszövet, színezékek, fémfonalak fém­anyaga, bélfonal stb.) elvégzése/elvégeztetése, és az eredmények körültekintő kiér­tékelése után lehet.5 A nyeregtakarók bemutatása A nyeregtakaró (cafrag) a ló hátára terített lóöltözet. Az általunk restau­rált darabok mindegyike téglalap alakú — egy kivételével, amely lekerekített tra­péz formájú. A nyereggel nem takart, a ló farát borító részüket hímzéssel díszítették, rojtokkal szegélyezték. Az a szakaszuk, amely benyúlik a nyereg alá, hogy megakadályozza annak elcsúszá­sát (többnyire a bélés folytatása) díszí- tetlen vászon vagy bélelt selyemszövet. Az Esterházy gyűjteményben egyetlen ilyen műtárgy sem maradt meg ép álla­potban. Ezért kerül bemutatásra a cikk­ben egy lengyelországi gyűjteményben található, analóg darabnak tekinthető lófelszerelés, amelyen jól megfigyelhetőek a tárgytípust alkotó egységek (1. kép). Az Esterházy dísz-nyeregtakarók alapanyaga és díszítése egyaránt a 16-17. századi magyar és külföldi művészek, mesterek és műhelyek remeke. Díszmenetek alkalmával használták őket, fényűzésből öltöztették fel velük a lovakat. A takarók anyaga hímzett pamut- vagy lenvászon, posztó, bársony, atlasz. Jelentős számban találhatók köztük „merőn hímzettek”, ezeknél az alapszövet teljes felületét beborítja 1. kép. Analóg tárgy - Przeclaw Szembek lófel­szerelése 1683 (Krakkó, Wawel). Fig. 1. Analogy - saddle and accessories from 1683 once belonging to Przeclaw Szembek (Wawel Castle, Cracow, Poland). 4 Johansen 2009. 77-86. 5 Sipos - Gondár 1990. 83-86. 54

Next

/
Thumbnails
Contents