Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Az Iparművészeti Múzeum Damaszkuszi szobája
Kovács Petronella et al. • Az Iparművészeti Múzeum Damaszkuszi szobája smalte tartalmú rétegeinek elszíneződését? Csupán a javítások során felvitt bevonatok, melyek a restaurálás során csak részben voltak eltávolíthatók, mivel beszívódtak a festékrétegbe, vagy más is közrejátszott a változásban? A smalte porrá tört, kobalt tartalmú - általában kálium-szilikát - üveg. Szervetlen pigment, nem írható le pontos kémiai képlettel, a fő összetevőkön kívül a kobaltérc kísérő elemeiként arzén, nikkel, vas és bizmut is előfordulhat benne. Színének árnyalatát a kobalt mennyisége, valamint a szemcseméret határozza meg. Általában durvára őrölik, mert a nagyobb szemcséjű smalte sötétebb kék, míg az apróbb halványabb, akár szürkéskék is lehet, és kevésbé fedőképes.31 A fent felsoroltakon túl, az üvegéhez hasonló, különböző környezeti hatásokra bekövetkező lebomlása is nagymértékű színváltozást okozhat a műtárgyakon. Ennek oka elsősorban a kálium és szilícium arányának megváltozása a pigmenten belül. A kálium biztosítja a smalte kék színét adó kobalt ionok (Co2+) tetraéderes koordinációját az üveg szerkezetében. Mennyiségének csökkenésével ez a koordinációs szám az oktaéderes felé mozdul el, ami elszíntelenedést okoz. A kálium kivándorlásával a smalte pigmentből az utóbbi években több publikáció is foglalkozott, melyek részben az említett szerkezeti változást, részben az olajtartalmú kötőanyagok és a pigment fémionjainak kölcsönhatását tárgyalják.51 52 53 54 A festett damaszkuszi falburkolatok festészeti technikájával foglalkozó tanulmányok a smaltéval festett felületek színváltozásának okait csak a később felvitt bevonó anyagok optikai hatásának tulajdonítják. Scharrahs megemlíti ugyan, hogy a pigment maga is változhat, de közli, hogy e tárgytípus esetében ez még nem bizonyított.33 Az IMM Damaszkuszi szobájának elemein lévő, szabad szemmel is megállapíthatóan különböző állapotú, smaltéval festett rétegek jó lehetőséget kínálnak egy tárgy-együttesen belül vizsgálni a pigment lebomlásának jelenségeit, mértékét és ezeknek a festékréteg színében való megnyilvánulását. Magyarországon korábban még nem folytak e festészeti alapanyag színváltozásával foglalkozó kutatások, ezért a Damaszkuszi szoba smalte tartalmú rétegeiből vett, megfelelő mennyiségű, reprezentatív mintán szeretnénk a pigment fizikai-kémiai változásait leíró tudományos publikációkban ismertetett vizsgálati módszereket alkalmazni. Jelen tanulmány a tervezett vizsgálatsort előkészítő, eddig elvégzett mikroszkópos megfigyelések és SEM-EDX vizsgálatok eredményeit ismerteti.51 A pásztázó mikro-elemanalízist 51 A kerámiamázakon túl falfestmények táblaképek, kő- és faszobrok festésénél a középkortól a kobaltkék pigment ipari előállításig (1804) széles körben alkalmazták. 52 Springer et al. 2005. 56-70.; Robinet et al. 2011a., Robinet et al. 2011b., Robinet et al. 2013. 53 Scharrahs 2013.171. 54 Az (cnergiadiszperzív) röntgenanalizátorral felszerelt pásztázó elektronmikroszkóp a legsokoldalúbb anyagvizsgálati módszerek egyike. Nagyenergiájú (25keV), mikrométeres átmérő alá fókuszált elektronsugárral pásztázzuk TV kép-szerűen a tárgy felületét, vagy bombázzuk annak egy kiválasztott pontját, és a kiváltott sugárzások feldolgozásából nyerünk információt mikrométeres anyagmennyiségekről, illetve képalkotás esetén felbontással. A sugár egy része visszaszóródik a minta atommagjairól. Az így kapott visszaszórt elektronkép (BEI) a mintafelület különböző rendszámú területeit jeleníti meg miközben a felület domborzatát is mutatja. A belső elektronhéj ionizáció után a gerjesztett atom karakterisztikus röntgensugárzást (XR) bocsát ki, melynek 23
