Műtárgyvédelem, 2012-2013 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Kökényes premontrei monostorának középkori épület- és kőfaragvány-töredékei
Műtárgyvédelem 37-38 A cikk a szerző szakdolgozata alapján íródott, mely 2012-ben, a Magyar Képző- művészeti Egyetem Restaurátor Tanszékén készült, Kökényes premontrei monostorának középkori épület-és kőfaragvány-töredékei címmel. Témavezető: Debrecze- niné Mezey Alice építész, művészettörténész; konzulensek: Pászti Andrea geológus, Pásztói Múzeum és Török Ákos geológus, egyetemi docens, BME. A cikkben szereplő felvételeket, képeket a szerző készítette. IRODALOM Anjou-kori oklevéltár X. 1326. Budapest-Szeged, 2000. Chobot Ferenc (1915): A Váci Egyházmegye történeti névtára. Vác. Csánki Dezső (1890): Magyarország történeti földrajza I. Budapest. D. Mezey Alice (2009): Szakértői vélemény a Nagykökényesi Plébániatemplom 2008-2009-es falkutatási eredményeiről. Budapest. Dercsényi Dezső - Voit Pál (1972): Heves megye műemlékei II. Budapest. História Domus töredék Nagykökényes. Karácsonyi János (1990): A magyar nemzetségek. Budapest. Nagykökényes Plébánia Története. (1970). Nagykökényes. (Az akkori plébános kézirata ) Oszvald Ferenc (1957): Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Századok, 1880. Fragments of carved stones and other architectural elements from the medieval Premonstratensian monastery at Kökényes Csaba Laczik The dissertation forming the basis for the article undertook to augment our knowledge regarding the destroyed, Romanesque-era, Premonstratensian house at Nagykökényes in the light of surviving artefacts and the relevant written sources. It did this by giving an account of the settlement and its one-time monastery, by cataloguing the carved stones found there, and by uncovering the information contained in these artefacts. Photographic documentation of the carved-stone fragments, which were of significant value sculpturally, was compiled; it was complemented by descriptions. The material of the carved stones was identified. On the basis of research on quarry sites and microscopic evaluation of the petrographic thin sections of several dozen stone samples collected in situ, the one-time quarries used by the stonemasons’ workshop that built the monastery could be located, as well as those which yielded the large stone slabs in the present church’s earliest wall sections and the medieval carved stones in its fabric. This finding proved that a significant workshop 216
