Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Gherdán Katalin - Weiszburg Tamás - Ratter Kitti - Zajzon Norbert - Bendő Zsolt - Varga Gábor - Szakmány György: A soproni Kecske-templomban feltárt sírlelet körgallérjáról származó fémfonalak mikro- és nanoléptékű morfológiai és kémiai vizsgálata

Gherdán K. et al. ' A soproni sírlelet körgallérjáról származó fémfonalak

6b. ábra. A keresztmetszeti felületről készült réz elemtérkép

(WDX).

Fig. 6b. Copper element map of the same cross-section (WDX).

200-300 nm átmérőjű rézgazdag szemcsék. Emellett az eredeti néhány %-os réztartalom — csakúgy, mint az aranyozatlan ezüstszalag (SB-5) esetében — az üreges és tömör részek váltakozásához köthetően változik: mikrométer léptékű csomókban, foltszerűen (de nem az arany/ezüst réteghatár közelében) a tömör részeken megmarad, míg a szalag eredeti peremétől kiindulva, a kialakuló üregek közelében szegényedik (6. ábra).

Diszkusszió Az ezüst alapfémről

Az ezüst alapfém minden esetben réztartalmú. Az ezüst teljes térfogatában jelenlévő réz mennyisége alapján kis (l-2wt%), és nagy (4—8 wt%) réztartalmú alapanyagokat különítettünk el. Az előbbi csoportba a drótok és a drótból hengerelt szalag, míg a másodikba az aranyozatlan ezüstszalag és az egy oldalon aranyozott szalag tartozik. A réz szerepe az ezüst olvadási/megmunkálhatósági hőmérsékletének csökkentése lehetett.

A réztöbbletet döntően hordozó, szemcsehatárokhoz köthető rézdúsulások szilárd állapotban, alacsony hőmérsékleten, több száz év alatt bekövetkező szegregáció termékei. A folyamatot elősegíthette az aranyozás, és az aranyozást követő fémmegmunkálás.

Az izometrikus, tiszta réz szemcsék megjelenése az ezüst hőkezeléséhez és mechanikai megmunkálásához köthető. Kis mennyiségük miatt jelenlétük véletlen- szerűnek tekinthető, nincs lényeges szerepük a drótok és szalagok készítésében, az aranyozásban.

65