Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Varga Ferenc: Népi barokk oltár kelet és nyugat határáról : a borjádi előkészületi oltár történetéről, alkotójáról, technikai érdekességeiről és restaurálásáról
Varga Ferenc • Népi barokk oltár kelet és nyugat határáról A Matica Srpska Képzőművészeti Osztályát 1973-ban arról tájékoztatták, hogy a templomot eladták a borjádi TSZ-nek és az új tulajdonos hamarosan lebontatja az épületet. 1974-ben Dinko Davidovot és Vojislav Matić építészt küldték Borjádra, hogy felmérjék a templomot és dokumentációt készítsenek róla. A helyszínre érkezésükről Dinko Davidov így számol be: „Amikor Borjádra érkeztünk, már csak a templom romjait találtuk. Az ikonokat és a kegytárgyakat a mohácsi szerb templomba vitték.”3 A borjádi szerb ortodox templom felújítására - akárcsak a többi, műemléki védettség alá nem eső temploméra - nem adtak anyagi támogatást... Az egykor a borjádi szerb ortodox templom szentélyének északi falfülkéjében elhelyezkedő előkészületi oltár a 2010/2011-es tanévben került a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékére restaurálás céljából, mely munkálatokat a tanulmány szerzője végezte diplomamunka gyanánt. Az 1783-ból származó, 134x103x33 cm méretű barokk szekrény flóderozott, hullámvonalú előlappal, bronzporozott és lilára festett főpárkánnyal, kívül barnára, belül kékre festett, üvegezett ajtószárnyakkal, oldal- és fedlapja belső oldalán fehér alapon kék-vörös márványfestéssel (3. kép), hátlapján Keresztrefeszítés-ikonnal, valamint igen szennyezett és károsodott állapotban érkezett a műterembe. A hársfából faragott főpárkány és a faszegek kivételével a műtárgy valamennyi egysége nem jó minőségű, göcsökkel teli, ám jó megtartású jegenyefenyő-deszkákból készült, nagyvonalúan kimunkálva. A festett felületek alatt a nagyoló gyalu jellegzetes nyomai láthatók, míg a hátoldali részeken különösebb megmunkálásnak még csak nyoma sem volt felfedezhető (4. kép). Az előlap flóderozása - valószínűleg a túlzott kötőanyag-tartalomtól - krokodilbőrössé vált, a felületen pedig gyertya okozta égési sérülések voltak. A kopások és kipergések nyomán korábbi festés nyomait is megfigyelhettük. 3. kép. A műtárgy belseje a gyertyatartóval, átvételkor. Fig. 3. The inside part of the artwork with the candleholder, initial condition. 3 Hmhko HaBtijjoB: Cpncxa npima y Bopja/ty; Matica Srpska 15/1979. 179
