Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Varga Ferenc: Népi barokk oltár kelet és nyugat határáról : a borjádi előkészületi oltár történetéről, alkotójáról, technikai érdekességeiről és restaurálásáról
Műtárgyvédelem 36 A párkány erősen rovarkárosodott volt, s ebből kifolyólag igen szivacsossá vált. A szerkezetében meggyengült faragás kiálló plasztikai díszei hiányosak voltak. Az előlaphoz hasonlóan a párkányon is átfestésre utaló nyomok mutatkoztak. Az előlaphoz csatlakozó, beépített zárral felszerelt, üvegezett ajtópár baloldali szárnyában maradt csak meg a két hutaüveglap. A felső enyhén zöld színű, mintázata igen nagy elhúzásokkal tarkított, az alsó színtelen és nyugodtabb rajzolatú. Valószínűleg mind a kettő eredeti, az ajtószárnyon — üvegcseréből adódó - megbontásnak nyoma nem tűnt fel. A két üveglap között gyűrött ólomsín helyezkedett el, melyet hátulról fémpálca erősített. Az ajtók festésének károsodásainál szintén észrevehető volt alsó rétegbeli festés. Az oldal- és fedlap márványfestését a fenéklapon nem folytatták: ennek felületét fehérre festették, melyre a márványozás kék és vörös színe több helyütt rácsöppent. A négy deszka hátlap felőli szélére körben az ikon festékanyaga kenődött fel. A felületeket erősen megbámult lakkrétegek, illetve viaszcseppek borították. A két oldallapon — hagyományosan — táblácskák lehettek, melyeken az oltárnál liturgiát végző, már elhunyt papok és diakónusok névsora és halálozásuk időpontja szerepelt. Erre utalnak azok a letépődések és szeglyukak, illetve szegek, melyek az oldallapon figyelhetők meg. Ebben a puritán, vidéki kis oltárban nagy valószínűség szerint papírtáblák lehettek, melyre a szögfejek alatti papírmaradványokból következtethetünk. Az ikont hordozó hátlap három, nagyjából azonos méretű, egymáshoz ragasztással rögzített deszkából áll. A táblát az oldal-, fed- és fenéklapokhoz faragott faszegekkel erősítették. A nyugati hatásokat is erősen viselő Keresztrefeszítés-ikon az előkészületi szertartás szövegének a szenvedéstörténetre vonatkozó szakaszát jeleníti meg: „Egy a vitézek közül lándzsával átszúrta az O oldalát és azonnal vér és víz jőve ki.” A borús tájba szerkesztett jelenet az ikonográfia szerinti hagyományos szereplőket vonultatja fel: Krisztus a kereszten, mellette az Istenszülő és Evangélista Szent János, a kereszt tövében Mária Magdolna, kissé odébb a katona, amint lándzsájával a Megfeszített oldalát szúrja át, valamint két angyal, melyek közül az egyik kehely- ben fogja fel a Krisztus oldalából ömlő vért és vizet. A feliratok szerb szerkesztésű egyházi szláv nyelven olvashatók. Az ikon kompozíciója azonban rendhagyó: a szereplők klasszikus helyének 4. kép. Az oltár hátoldala súrló megvilágításban. látványos balra tolásával nem Krisztus Fig. 4. The back of the altar in oblique light. van a képmező függőleges tengelyé180
