Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Korhecz Papp Zsuzsanna: Schöfft József (1776-1851) oltárképeinek festéstechnikája

Korhecz Papp Zsuzsanna • Schöfft József (1776-1851) oltárképeinek festéstechnikája

a hordozó mikroszkópos szálvizsgálata igazolta, hogy az alapanyaga len és fonalai „S” sodratúak. A szálsűrűség cm2-enként a 23 lánc/23 vetülék fonalas szövettől a 16 lánc és 15 vetülék fonalas szövetig mozgott. A Páduai Szent Antal képnél (1825) a teljes szövetszélességet is meg lehetett állapítani, 110 cm-t tett ki, de 1804-ben még keskenyebb szövetet használt, hisz a szabadkai Avilai Szent Teréz főoltárkép hordozója négy függőleges szövet illesztésével jött létre. Nagyobb képformátumok esetében a művész ráhagyás nélkül varrta össze a szöveteket. Bizonyára a jobb anyagkihasználás céljából néha a kisebb oltárképeket is több szövetdarabból illesztette össze, mint például a nógrádi Magyar szentek oltárképét. A hordozóhoz való alapanyagot valószínűleg egy helyi vagy budai takácstól szerezte be, erre a korabeli forrásokból van példa.20

Schöfft a vászonhordozót feszítőkereten vagy falon széthúzva készítette elő, az erre szolgáló zsineggel történő ideiglenes feszítés nyomai jól láthatóak a Páduai Szent Antal kép húzószélein (4. kép). A hordozónak vakkeretre történő felfeszítésekor nem mindig szabott pontosan az előkészített vászonból, a Szentháromság kép tetején és alján is elmaradt a húzószél, sőt néhány cm-rel rövidebb lett maga a kép is, amit a faragott keretbetét végül eltakart. A Szent Antal képnél sem a vakkeret oldalára szögezte a vásznat, hanem a festett felére, a felül hiányzó vászondarabot a hulladékból lekanyarította és odaenyvezte a vakkeretre. Az előenyvezést követően vitte fel a színes olaj-alapot, minden esetben több rétegben.

A vörös olaj-alapot, amit tévesen bólusz alapnak is neveznek, a 18. századi barokk mesterek használták előszeretettel. A színes alapozásoknak nagy irodalma van, leginkább a híres művészek által használt variációk ismertek. Tizi- ano, Caravaggio, Rembrandt, Rubens,

Velázquez, Murillo, El Greco, Vermeer, „ ,

..... , . . 4. kép. Páduai Szent Antal, 1825, átvételi állapot

valamint a becsi mesterek mintegy száz . í „ ... ,,

oj résziét — huzoszel.

művére kiterjedő vizsgálatsorozat ered- Ftg, 4, st. Anthony of Padua, 1825, initial con- ményei azt mutatják, hogy a művészek dition, stretcher edge, detail.

20 1792-ben Óbuda határában Ferenc főherceg magyar királlyá koronázása alkalmával felállított Falkoner Ferenc és Mertz János által festett efemer diadalívhez Mathias Bavianivich takácsmestertől szerezték be a lenvásznat. Tóth Áron: A Habsburg család tiszteletére a 18. században Magyarországon emelt diadalívek és európai összefüggéseik. Művészettörténeti Értesítő. Akadémiai Kiadó, 2003.3-4.

155