Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Korhecz Papp Zsuzsanna: Schöfft József (1776-1851) oltárképeinek festéstechnikája
Műtárgyvédelem 36 a barnától a vörösön át a halványrózsaszínig, szürkéig nagyon sok variációt kipróbáltak. Általában kétszínű alapokra dolgoztak, de annyi talán közösnek mondható mindannyiuknál, hogy nem ragaszkodtak kizárólagosan egyféle alapozáshoz. Általánosan úgy jellemezhető az alapozások felépítésének változása, hogy a 17. században barnás, a 18. században vöröses tónusú alapokat használtak, melyre a század végén 1780-1800 között egy felső sárga réteg, valamint 1780-1810 között egy felső szürke réteg került. 1810-1830/40 között sárga okkerre szürke-, majd a sárgára fehér réteget vittek fel, és végül 1840 után szinte csak fehér alappal lehet találkozni.21 A budai mesterek a 18. század közepén vöröses, a század végén sárgás, sárgás-barnás színű alapokra dolgoztak.22 A Schöíft József oltárképeinek mintáiból készült keresztmetszet-csiszolatokat2 ’ vizsgálva kitűnik, hogy idővel változtatta alapozási módszerét. 1802 és 1804-ben készült legkorábbi festményeinél kétrétegű, vörösen pigmentált alapot vitt fel, amire sárga színű imprimitúrát hordott fel (5. kép). 1805-től a vörös alaprétegre szürke alapozás került, ami néha okkeres-szürkére, szürkére vagy rózsaszínre sikerült, képeit így készíti egészen az 1820-as évek elejéig (6—11. kép). 1825-ben már sárga alapra fehér réteget vitt fel (12-13. kép). 1841-ben már teljesen fehér alapra dolgozott (14. kép).24 A rétegek vastagsága egyenletes, átlagosan 100 mikron körüli, kötőanyaguk feltételezhetően len- vagy más száradó olaj, gyantát nem tartalmaz. A vörösen pigmentált alapozóréteg alapanyaga valószínűleg külföldi behozatalú, sok vörös-okkert tartalmazó földfesték. A szürkés, némelykor sárgás-szürkés rétegben az alap-pigment mellett nagyobb fehér és barna, valamint kisebb színes, 1 mikron körüli kék, barna és vörös pigmentszemcsék is láthatóak (palettakaparék?). A sötét, színes alap más festészeti technikát igényelt, mint a 19. századtól elterjedt fehér alapozás. Az alap 5. kép. Szentháromság, 1802, Szabadka, mikroszkópos keresztmetszet-csiszolat. Fig. 5. The Holy Trinity, 1802, Subotica (Serbia), sample in cross-section, microscopic view. 21 Koller 1978., 1988., Knut 2003.137. 22 Stettner Sebestyén (1699-1758): 4 db oltárkép 1741, Szabadka, Falkoner Ferenc (1737-1792): 5 db oltárkép 1774, Bács, 1776, Futak, 8 ferences portré 1776, Baja, valamint Mertz János (-): Nagyboldogasszony, 1799, Módos, valamint a Magyarországra telepedett cseh vándorfestő Mathias Hanisch (1754-1806): 32 db ferences portré, 1793-95, Szabadka. 23 A vizsgálatokat polarizációs mikroszkóppal, szemcsepreparátumok vizsgálatánál alsó, keresztmet- szet-csiszolatok vizsgálatánál felső megvilágítás mellett, valamint lumineszcens mikroszkóppal készítettük. A tanulmány felhasználja az MKE Restaurátor Tanszékén készült dokumentációk eredményeit. 24 A ravazdi Szent Villebald oltárképet az MKE Restaurátor Tanszékén a 2012/13-as tanévben Görbe Katalin vezetésével Bakonyi Tímea negyedéves hallgató restaurálja. 156
