Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Havasi Dóra Zita: Egy 19. századi japán váza restaurálása
Műtárgyvédelem 36 IRODALOMJEGYZÉK Edvi Illés A. (1912): A fémek szerepe az iparművészeiben - Iparművészet könyve III. kötet. Szerkesztette: Ráth György. Bp. Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat Kiadása. Dr. Éber L. (1912): A bronz és az ón - Az iparművészet könyve. III. köt. Szerkesztette: Ráth György. Bp. Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat Kiadása. Ferenczy L. (1989): Japán iparművészet XVII—XIX. század. Budapest, Corvina. Havasi D. Z.(2008): Egy 19. századi japán váza restaurálása. Diplomadolgozat. Magyar Képzőművészeti Egyetem. Miller J. (1999): Antikvitások Enciklopédiája. Guliver Kiadó. Riderer, J. (1984): Műkincsekről vegyész-szemmel, Budapest, Műszaki Könyvkiadó. Séd G. (1979): Régészeti eredetű fémtárgyak tisztítása és konzerválása. Budapest, Múzeumi Restaurátor- és Módszertani Központ. Tokaji Zs. (2002): Kínai jelképtár. Kaposvár, Szukits Könyvkiadó. The Restoration of a 19th-century Japanese Vase Dóra Zita Havasi This Japanese vase is the property of the Pál Vasvári Museum in Tiszavasvári (northeast Hungary). Consisting of fine, minute lines, the decoration on the vase - the peacock and songbird depictions, the peony, and other floral motifs - and the technical solutions used - metal inlay, metal appliqué, engraving, and patinas of different colours - are reminiscent of those characterising the metalwork of Oriental peoples. According to expert opinions, the making of the vase can be dated to the Meiji period (1868-1912) in Japanese history. The vase was made using the casting method; the foot and body were joined to each other by means of soft soldering. Electron beam microanalysis and X-ray fluorescence investigations showed that the artefact’s base material was a brass alloy containing lead and zinc. The surface of the artefact and its decoration were covered by fatty, soil, and carbonate contamination as well as by corrosion products of the base metal. In a number of places, the vase was dented and otherwise damaged; some of the inlay had come off and was missing. The protrusions that were once on the foot were also missing, as were the handles formerly on either side of the body part. After dry cleaning and then with a solution of surface active material in distilled water, the carbonate deposits were removed using a 10% solution of sodium hexam- etaphosphate. Removal of some of the corrosion products which had formed on the surface and which were jeopardising the artefact s condition was performed locally, 126
