Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Havasi Dóra Zita: Egy 19. századi japán váza restaurálása

Havasi Dóra Zita • Egy 19. századi japán váza restaurálása

Az EMA és XRF vizsgálatok eredményei az alapfémre vonatkozóan kimutatták, hogy a váza felső részét és alsó talprészét is ugyanabból a rézötvözetből állították elő. A váza alapfémének összetétele: 69% vörösréz, 7% ólom és 25% cink (átlagértékek), mely alapján kijelenthetjük, hogy ólom tartalmú sárgarézből készült.

Röntgen-átvilágítás

E vizsgálat6 alkalmazásának előnye, hogy általa megkülönböztethetőek az eltérő anyagfajták. A röntgenfelvételeken (6. kép) a korrózióstermék rétegek, illetve egyéb szennyeződések által eltakart díszítmények is jobban kivehetőek. A radiográfiás képek nagy segítséget jelentettek tisztítás közben. A felvételeken szépen kirajzolódtak a váza nyakán található vékony ezüst, illetve vörösréz berakások vonalai. Az is meg- figyelhetővé vált, hogy a domborított madár rátétek két különféle fém (ezüst és rézötvözet) összeapplikálá- sával készültek. Az énekesmadár feje és szárnyai, illetve a farktolla és a páva szárny és farktő tollai is egyféle anyagként (vörösréz) jelentek meg. A kismadár háta és a páva hát- és fejrésze pedig, a növények száraihoz és a nyak résznél lévő indadísz-berakásokhoz hasonlóan ezüstből készült. A másik fő kérdés, melyre ettől a vizsgálattól vártunk választ, az öntés technikájára vonatkozott. Az öntőcsonkok és öntővarratok elhelyezkedéséből részletesebb információt kaphattunk volna az öntési technika menetéről, de sajnos a röntgenképeken ilyenek nem látszódtak.

6. kép. A vázáról készült röntgenfelvétel. Fig. 6. X-ray radiograph of the vase.

A vizsgálatot Hutai Gábor a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa végezte el, akinek a munkáját ezúton is köszöni a szerző.

119