Műtárgyvédelem, 2011 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Havasi Dóra Zita: Egy 19. századi japán váza restaurálása
Műtárgyvédelem 36 Röntgenfluoreszcens spektrometria (XRF) A munka során lehetőség nyílt röntgenfluoreszsens spektroszkópiás vizsgálat végeztetésére is. A kézi műszerrel végezhető eljárás alkalmas arra, hogy a tárgy felületét vizsgálva, roncsolásmentesen, mintavétel nélkül, kapjunk eredményeket a vizsgált terület elemi összetevőiről. E módszerrel az alapfémet és a berakások elemi összetételét, az ötvöző anyagok arányát, valamint az aranyozást vizsgáltuk (3. táblázat). Eredmények 3. táblázat: A röntgenfluoreszcens analízis eredményei. Table 3: The results of the X-ray fluorescence analysis. 5 A mint A vizsgált minta A vizs gálát eredménye (%) Értékelés száma Cu Zn Fe l>b Sb Ag Au Bi Nb Ni Sn 1. A váza alapféme kívülről 69 21,7 1,4 7,5 0,2 0,10,02sárgaréz 2. A kihullott berakás 99 0,1 0,4 0,3 vörösréz 3. A nagy madár díszének fehér fémrésze 60 0,7 3 2,134 0,2réz-ezüst ötvözet 4. A nagy, aranyozott virág díszítménye 30 10 1 3,50,3 55,2aranyozott sárgaréz 5. A nagy madár díszít94 Q 0,4 2,1 0,01 vörösréz mény alsó tollai 6. A bal oldali, gyúródott levélberakás 86 0,2 0,6 1,211,6 0,1réz- ezüst ötvözet 7. A kis madár díszítmény fehér fém része 30 8 0,7 U55 5,1 0,1ezüst-réz ötvözet? 8. A kis madár szárnya 86 10 0,4 3,50,1vörösréz 9. Az indamotívum a peremrészen 37 10 0,4 1,7500,1ezüst A nagy madár díszít10. mény feje előtti lapos virágok 73 23,5 0,4 3 — — 0,04 — — sárgaréz? 11. Az alapfém belülről (nyílás belső felülete) 65 22,5 1,3 110,10,08sárgaréz 12. A japán váza nagy, jobb oldali levélberakása 94 0,4 0,4 1,43,2 0,010,2 vörösréz 5 Köszönet Jakab Annának, a Green Lab Magyarország Mérnöki Iroda munkatársának, a tárgyat alkotó fémanyagok összetételének meghatározásáért, melyet az INNOV-X Systems által gyártott, kézi XRF berendezés segítségével végzett. 118
