Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Papp Kinga: "Louis seize" ülőgarnitúra restaurálása
„Louis seize” ülőgarnitúra restaurálása Papp Kinga A hét darabból álló ülőbútor együttes Kuffler Dezsőné hagyatékával került a Kuny Domokos Megyei Múzeumba (1. kép). A nagyszámú, rendkívül értékes bútordarabot és kerámiát tartalmazó magángyűjtemény, illetve az onnan a múzeumba származott tárgyak jobbára a 18. század második feléből származó, eredeti rokokó, illetve klasz- szicizáló késő barokk darabok. Valószínűleg tudatos gyűjteményfejlesztési szándékkal kerültek múzeumunk látókörébe, egy olyan koncepciónak megfelelően, amely a Tata történetében, művészet- történetében meghatározó korszakot, a 18. század második felét reprezentáló tárgyakat kezdte gyűjteni. Tatán, a Tata-gesztesi Eszterházy uradalom birtokközpontján ugyanis ekkor (1760-tól, illetve 1785-ben) épült két kastély (a főúri rezidencia, illetve az angolkerti nyári lak). Ezek berendezése azonban - az 1945-ös kirablásnak és rongálásnak köszönhetően - teljes egészében hiányzik, s így sem az épületeket, sem a korszakot bemutató kiállításhoz nincs a múzeumnak anyaga. Bár a XVI. Lajos stílusú bútoregyüttes a tatai Eszterházy-kastély korabeli berendezését megörökítő fotósorozaton látható bútorokhoz nagyon hasonló, minden bizonnyal nem a 18. század második felében készült, mivel olyan darabok is tartoznak hozzá, melyek a „Louis seize” stílus 19. századi, a historizmus idején való újraéledésének termékei. Ilyenek az 1850-es években új bútortípusként megjelent table ambulante, a kis, könnyű, hordozható asztalka, és a tabouret, a puff. Klasszicizmus A klasszicizmus a barokk és a rokokó stílus végét, egy új gondolkodás és művészeti irányzat létrejöttét jelenti. A 18. század közepén az újra felfedezett klasszikus görög, római minták, műkincsek varázsa indítja el az új ízlésáramlatot, ami átalakítja az építészetet, a lakáskultúrát, a bútorművészetet és a hétköznapi tárgyak formavilágát. A stílus a rokokóból nő ki és XV. Lajos uralkodásának végén már felszínre tör, de még átmeneti jellegű, majd XVI. Lajos korában letisztul, a rokokó szinte organikus, a szerkezetet elleplező megformálása átalakul a geometrikus tisztaságú, építészeti tagozatokat alkalmazó antik eszménynek megfelelően. Az 1770-es években a fran1. kép. Az ülőgarnitúra restaurálás előtt. Fig. 1 The suit of furniture before conservation. 169
